Három titok, három jóslat, és egy igazi csoda

II. János Pál Lúcia nővérrel

Pontosan százegy éve, 1917. május 13-án történt meg a portugáliai Fatima község határában három birkapásztor gyermek előtt az az első jelenés, amelyet több is követett az év október 13-ig. A római katolikus egyház 1930-ban ismerte el hivatalosan is a sok vitát kiváltó rejtélyes fatimai jelenéseket.

Átlagos nap átlagos délutánja volt, amikor átlagos gyerekek végezték átlagos napi munkájukat. A naptár 1916-ot mutatott, és Európában még javában tombolt a pusztító első világháború. A harcok megviselték a világot, és az emberek szinte minden nap egy igazi csodáért imádkoztak.

Kristályos csillogással jelent meg az angyal, Lúcia szerint

A háború tépázta világ folyamatos rettegésben élt, és a szegénység minden korábbinál nagyobb mértéket öltött.

Három gyerek terelgette a birkákat a kis portugál falu, Fátima közeli dombjain.

A kilencéves Lúcia Abobora unokatestvéreivel, a hatéves Jacintával és a hétéves Francisco Martóval pásztorkodott családjuk megélhetését segítve. Ekkor, 1916-ban látták meg először az angyalt, aki áttetszően ragyogott, akár egy kristály.

A három látnok unokatestvér: Lúcia, Francisco és Jacinta Forrás: Pinterest

Azt mondta, ne félj, mert én vagyok a béke angyala. Imádkozz velem!"

– mondta Lúcia Abobora, aki később felvette a Lúcia de Jesús nevet. Legalábbis ez áll az 1976-ban megjelent, „Fátima, Lúcia saját szavaival" című könyvben, melyet D. António dos Santos Marto, bragai segédpüspök szerkesztett Lúcia visszaemlékezései alapján. Ugyanabban az évben, 1916-ban az angyal még kétszer megmutatta magát az elképedt gyerekeknek. Ám az égi jelenés minden alkalommal azt kérte tőlük: ne mondják el senkinek, hogy mit láttak.

Hófehérbe öltözött égi jelenség ragyogott fel

A világháború tovább tombolt, és a világ továbbra is egy csodára áhítozott. Úgy tűnt, kérésük talán meghallgatásra talált,

és az 1917-es év tavaszán különleges események kezdetének lehettek tanúi.

Víziók és látomások terelték a három gyermeket a szentség felé vezető útra, és az események szépen lassan átformálták Fátima települését: közönséges kis faluból egy nagy jelentőségű, katolikus búcsújáró hellyé vált, amelyet milliók tisztelhetnek és látogathatnak azóta is.

A gyerekek rózsafüzérrel a kezükben a jelenések után Forrás: Pinterest

A három birkapásztor (az akkor már tízéves Lúcia, valamint unokaöccse, a kilencéves Francisco Marto és testvére, a hétéves Jacinto Marto) május 13-án megdöbbentő jelenést látott a tündöklő fénybe borult égbolton.

A jelenésben a Szűzanya látogatta meg őket, kezében egy tölgyfaággal.

A csoda ígéretét hozta a három gyermeknek: a régóta várt békéről beszélt, amely a világháború borzalmai után újra elhozza a szeretet a földre, minden ember szívébe.

A gyerekek szerint a Szűzanya jelent meg előttük Forrás: Crux

„A hölgy hófehérbe öltözött, fényesebben ragyogott, mint a nap, miközben tiszta és erős fényt bocsátott ki magából – írta Lúcia. – Olyan erős fénnyel árasztott el bennünket, ... mindez szívünkbe és lelkünk mélyére hatolt, és - magában a jó Istenben láttuk magunkat, aki maga volt ez a fény."

A jelenés az első világégés közeli végét jósolta a három gyermeknek Forrás: Fortepan/Vogl Elemér

A jelenés alakja megígérte a gyerekeknek, hogy ezentúl öt alkalommal, minden hónap 13-án, ugyanebben az órában eljön újra meglátogatni őket. Kérte tőlük, hogy imádkozzanak minden korábbinál többet, és ha így tesznek, akkor az utolsó alkalommal „mindenkinek megmutatkozik".

A látomás híre szélsebesen terjedt szét a környéken, és az országban

Bár a gyerekek nem ijedtek meg, mégis egyfajta sokkos állapotba kerültek a jelenés tapasztalása után. Amikor hazatértek, Jacinta azonnal elmesélte édesanyjának, amit láttak és hallottak. Azt is elárulta, hogy a Szűzanya megosztotta velük három titkát az emberiség jövőjét illetően. Miközben a másik két gyerek inkább egy kicsit viccelődött a tapasztaltak kapcsán,

az aggódó édesanya azonnal felkereste a plébánost, aki azonban kétségbe vonta a hallottakat.

Az elkárhozottak pokolra vetése Michelangelo Utolsó ítélet című freskóján Forrás: Wikimedia Commons

A látomás híre szájról szájra járt, és igen gyorsan terjedt a helyi és környékbeli lakosok között. Így a következő hónapban, június 13-án

már egy kisebb tömeg gyűlt össze azon a helyen,

ahol korábban maga Szűz Mária mutatkozott meg a gyerekeknek. Ám a következő csodára még várni kellett.

A nap állítólag táncolni kezdett az égen

Július 13-án, körülbelül délután kettő órakor a várakozó emberek furcsa jelenségeknek lehettek tanúi, amelyet a katolikus egyház később a „Nap csodája" néven tett ismertté. Az esőzések – amelyek miatt már napok óta szenvedtek a falubeliek – hirtelen megszűntek, és amikor nap felbukkant a felhők mögül, tíz percen át „remegett" az égen. „A megdöbbent tömeg egy része... lelkesen kémlelte az eget. A szemük előtt kezdett el a Nap remegni, amely olyan, hirtelen mozdulatokat tett, amely ellentmondott minden kozmikus törvénynek. A Nap ugyanis ott „táncolt" az égen, legalábbis ezzel a jelzővel illették az emberek" – számolt be a történésekről az O Seculo című, lisszaboni újság, ahol azt is megemlítették, hogy a különös jelenségeket furcsa színek is kísérték.

Egykori újságbeszámoló az ún. napjelenést figyelő tömeg fotóival Forrás: Wikimedia Commons

„Amikor a napot figyeltem, egyszer csak észrevettem, hogy elkezd sötétedni. Először a hozzám legközelebbi tárgyakra néztem, majd távolabb pillantottam. Megdöbbenve láttam, hogy minden ametiszt színben pompázik. A körülöttem lévő tárgyak, az égbolt és a légkör is ugyanolyan színűvé vált. Közel s távol megváltozott minden, és hamarosan felvette a régi, sárga damaszt színét" – mondta José Maria de Almeida Garrett, a portugáliai Coimbra professzora, aki a helyszínen tartózkodott.

A fatimai események iránti érdeklődés ezek után pedig tovább fokozódott.

A bürokrácia be akarta bizonytani, hogy hazug meséről van szó

A gyerekeket azonban a hitetlenkedő állami bürokrácia tisztségviselői, felsőbb utasításra őrizetbe vették. Kocsival Vila Nova de Ourembe vitték őket, ahol a prefektus igyekezett hamis vallomást kicsikarni belőlük,

és az kérték tőlük, hogy vonják vissza mindazt, amit a Szűzanyával kapcsolatban korábban meséltek.

A jelenés helyszínén épült bazilika az egyik legnagyobb európai búcsújáró hely Forrás: Osv.com

Ők azonban ezt újra és újra visszautasították, ám a kihallgatás miatt lemaradtak a soron következő, augusztus 13-i jelenésről.

A következő hónapban már több ezer ember indult útnak, hogy szeptember 13-ára eljusson a Szűz Mária-jelenések helyére.

Mintegy harmincezren imádkoztak a Cova da Iria dombon, amikor Lúcia tolmácsolta nekik Szűz Mária szavait: „Októberben olyan csodát fogok végrehajtani, amely után mindenki hinni fog."

Az igazi csodára októberig kellett várni

Azon a napon, 1917. október 13-án a hívők tömege már hetvenezerre nőtt. A korabeli beszámolók szerint még a jelenések helyétől huszonöt kilométerre lévő bámészkodók is észrevehették az égen látható, furcsa jelenségeket. Az Ilustracao Portugueza című lap október végi száma még fényképes beszámolót is közölt a csodáról,

amely a júliusi jelenséghez volt hasonló.

Ahogy írták, „az égitest egy ezüstkoronghoz hasonlított, és saját tengelye körül forgott".

Hatalmas tömeg verődött össze az Iria-völgyben a napjelenés megfigyelésére Forrás: THE FATIMA HUB

A tudományos magyarázatok természetesen igyekezték cáfolni a csodát:

szerintük a szemtanúk talán túl sokáig meredtek a napra, és ez okozta az „optikai csalódásokat", de többen hivatkoztak „optikai hatásokra", illetve „az időjárás és a felhőtakaró okozta meteorológiai váltásra". A csoda tényét azonban 1930-ban elismerte a katolikus egyház is. Addigra azonban Jacinta és Francisco Marto is elhunyt spanyolnáthában.

Lúcia de Jesus dos Santos karmelita nővérként Forrás: Pinterest

A betegség nem sokkal a jelenések után érte el Fátima települését. Lúcia viszont hosszú, boldog élete során többször mesélt arról, hogy később még háromszor jelent meg előtte Szűz Mária. Életét az események hatására Istennek szentelte, és először Dorottya-rendi, majd karmelita apáca lett.

Fény derül az utolsó fatimai titokra is

Az azóta eltelt évek során több pápa is ellátogatott Fátimába, és Lúcia többször találkozott velük. A II. János Pállal való találkozás során beszéltek a három fatimai titokról is. Az első kinyilatkoztatás az első világháború végét és a második kezdetét jelezte,

a második titok pedig a szovjet kommunizmus felemelkedéséről és bukásáról beszélt.

A harmadik jóslatot csak 2000. május 14-én mutatta be Angelo Sodano bíboros.

Angelo Soldano bíboros Forrás: Tiooda

Ez volt ugyanis az egyetlen, amelyet eddig az időpontig homály fedett. Ebben az szerepelt, hogy egy püspök, talpig fehérben zuhan a földre puskatűz következtében.

Ezt az egyház a II. János Pál pápa elleni, 1981-es gyilkossági kísérleteként értelmezte.

A pápa mélyen hitte, hogy a fatimai Szűz Mária így mentette meg az életét.

II. János Pál pápa merénylőjével, Ali Agcával, a férfi börtöncellájában Forrás: AFP/ARTURO MARI

A kinyilatkoztatással egy esztendőben a római katolikus egyház megtette Jacinta és Francisco Marto szentté avatásához az első lépéseket. Az elmúlt évtizedek során hívők milliói keresték fel a Fátimában épült Jelenések kápolnáját.

II. János Pál Lúcia nővérrel Forrás: THE FATIMA HUB

A bazilikát 1928-ban kezdték építeni: kétoldalt, félkörben árkádsorral bővítették, és a templom előtt hatszáz méter hosszú és kettőszáz méter széles teret alakítottak ki. A hatvanöt méter magas kegyhelyet különösen május 13. és október 13. között látogatják szívesen a zarándokok.

A fatimai bazilikát főleg május 13. és október 13. között keresik fel hatalmas tömegek Forrás: Origo

A Magyar Katolikus Lexikon szerint „a fatimai jelenések súlyos történelmi eseményekkel estek egybe (a háború, a bolsevizmus megjelenése, s később a nácizmus új pogánysága), így azokat értelmezhetjük pszichoanalitikusan, sorsdöntő figyelmeztetésként, illetve történelmi jövendölésként, vagyis a Mennyei Ige, a Kegyelem Igéjének nem intézményi, hanem karizmatikus megnyilatkozásaként."

II. János Pál szerint Fatima a nagy jelek közé tartozik

II. János Pál pápa a fatimai jelenések nyolcvanadik évfordulóján a helyi püspöknek a következőket írta: „A harmadik évezred kapuján a XX. század korának jeleit kutatva, kimondhatjuk: Fatima bizonyosan a nagy jelek közé tartozik, hiszen több utána következő jelet is említ, s arra buzdít bennünket, hogy felhívásai szerint éljünk. Olyan jelek, mint a két világháború, de a népek és nemzetek nagyszabású gyűléseire is gondolhatunk, amelyeket a párbeszéd és a béke jegyében hívtak össze.

II. János Pál Fatimát nagy jelenésnek nevezte Forrás: Eric Draper

Olyan jelek, mint különböző országok elnyomatása és életerős forradalmai. De azoknak a népeknek és nemzeteknek a hangjaira is gondolok, akik kihasználták a lehetőséget, a világ szeme előtt lázadtak fel; válságok, cserbenhagyások, az Egyház tagjainak oly sok szenvedése, de ugyanakkor egy megújult és intenzív szolidaritás érzése, és Krisztus Misztikus Testéhez való tartozás, amely minden megkereszteltben megerősödik. Egyének és közösségek fordultak el Istentől és hagyták el Őt, ugyanakkor az Igazság Lelke is felébredt a szívekben és a közösségekben, s néha a véráldozat és a mártírhalál mentette meg Isten képét és hasonlatosságát az emberben, hogy megmeneküljön ember az embertől. Ezek közül a jelek közül kimagaslik Fatima, amely segít, hogy a XX. században is lássuk Isten kezét, aki előrelátó vezetőnk, türelmes és együttértő Atyánk."

Szent Malakiás próféciája és a harmadik fatimai titok

Sokan párhuzamot vélnek felfedezni a harmadik fatimai titok és Szent Malakiás, a 12. században élt és alkotott ír püspök híres, a pápaság jövőjére vonatkozó próféciája között.

Malakiás szerint saját korától, 1143-tól, II. Celesztin pápa trónra lépéstől számítva összesen 112 pápája lesz a katolikus szentegyháznak.

Szent Malakiás próféciájának első német kiadása 1680-ból Forrás: ELTER TAMÁS GYŰJTEMÉNYE/ORIGO-DUDÁS SZABOLCS

Malakiás a jövő pápáit rövid, gyakran allegorikus mondatokkal ábrázolja a próféciáiban, amelyből az illető pápa nevére vagy származására, illetve különleges tettére lehet következtetni a jóslatok értelmezői szerint. Néhány kutató úgy értelmezi a vatikáni archívumból a 16. század végén előkerült feljegyzéseket, hogy nemcsak az elmúlt évszázadok,

hanem a közelmúlt több híres pápáját is azonosítani lehet Szent Malakiás jövendöléséből.

Malakiás II. János Pál pápára vonatkoztatott jóslata a "Nap vajúdása" kifejezéssel jelöli a lengyel származású pápát, akinek a megszületésekor részleges napfogyatkozás volt Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Malakiás próféciáiban nem II. János Pál pápa az utolsó; a 112. egyházfejedelmet „De labore Solis", azaz „A nap vajúdása" néven említi. A régi rómaiak a napfogyatkozásra használták ezt a kifejezést. Amikor Karol Wojtyla 1920. május 18-án megszületett, éppen részleges napfogyatkozás volt.

Malakiás szerint a jelenlegi pápa, Ferenc lesz az utolsó egyházfejedelem Forrás: Origo

A prófécia szerinti utolsó, 112. egyházfejedelemről, azaz a jelenlegi pápa, Ferenc uralkodásáról a következőket írja Szent Malakiás:

„In persecutione extrema sacrae Romanae Ecclesiae siae sedebit Petrus Romanus, qui pascet oves inmultis tribulationibus; quibus transactis Civitas Septi collis diruetur, & Judex tremendus judicabit Populum." Szabad fordításban: Magyarra fordítva: „ A végső üldöztetés idején a Szent Római Egyházban Petrus Romanus (Római Péter – a szerk.) fog uralkodni, aki nagy szenvedések között fogja terelni nyáját. Ezután a hét domb városát elpusztítják, és a rettegett bíró megítéli a népét."

Ferenc mint Petrus Romanus, az utolsó, 112. pápa és Róma pusztulása egy allegorikus képmontázson Forrás: Devianart

(Forrás: Prophetiae St. Malchiae Archiepiscopi Dunen in Hibernia, Ord. Cisterciensis De Summis Pontificibus, Colonia Agrippinae, MDCLXXX.) Szent Malakiás próféciája, valamint a harmadik fatimai titok is apokaliptikus véget jósol a világ és a római anyaszentegyház számára is. Csak remélni lehet, hogy ebben nem lesz igaza egyik próféciának sem.