A szakemberek még az 1990-es évek végén fedeztek fel egy ősmaradványokban gazdag lelőhelyet egy Brüsszeltől keletre épülő vasútvonal munkálatai során, ám még évtizedekbe telt, mire a több tonnányi föld átfésülésével rábukkantak az apró emlős maradványaira - írja az MTI.
A kutatók megállapították, hogy az egérfülű denevérek nemének kicsiny képviselője alig különbözik az Európában ma élő leszármazottaitól.
Az apró lelet mindössze néhány különálló fogból, állkapocstöredékből és kis csontokból áll"
- mondta a projektben részt vevő Thierry Smith, a Belga Királyi Természettudományi Intézet munkatársa.
A felfedezés azt mutatja, hogy az egérfülű denevérek első megjelenésére vonatkozó becslések mintegy hétmillió évet tévedtek. Smith szerint a denevérek hosszú életének egyik titka az lehet, hogy az emlősök között egyedül ők képesek repülni, ezért nem kell a többi emlőssel versengeniük az élelemért.