Az Environmental Science and Technology című folyóiratban publikált tanulmány készítőinek becslése szerint nagyjából 53 tonna mikroműanyag - a kutatók az öt milliméternél kisebb átmérőjű műanyagrészecskéket vizsgálták - van a svájci természetvédelmi területek ártéri talajának felső öt centiméterében - írja az MTI.
Az óceánok és édesvizek műanyag-szennyezettsége ma már jól ismert jelenség, az azonban nem tisztázott, hogy a probléma milyen mértékben érinti a talajokat. Az egyetem földtani intézetének szakemberei egy új mikroszkópos módszert kifejlesztve azonosították és számszerűsítették az ország különböző védett övezeteinek 29 ártéri talajában lévő mikroműanyag-szemcséket.
Annak ellenére, hogy természetvédelmi területekről van szó, a vizsgált talajok 90 százalékéban kimutattuk a mikroműanyagok jelenlétét"
- jegyezte meg az egyetem közleményében Moritz Bigalke, a tanulmány társszerzője.
A mikroműanyagok többségét nagyobb műanyaghulladékok közelében találták, ami azt sugallja, hogy
a műanyagszemcsék valószínűleg a nagyobb hulladékok lebomlásából származnak.
Néhány esetben azonban elszigetelten is találtak mikroműanyagokat a kutatók jóval távolabbi, hegyekkel borított területeken, ami pedig arra utal, hogy a szél hordta oda a szennyező anyagokat. A kutatók számára az egyértelművé vált, hogy "minél több ember él egy adott területen, annál szennyezettebb a talaj".
A szakemberek "aggasztónak" nevezték az eredményeket, mivel bizonyítékok támasztják alá, hogy a mikroműanyagok ártalmasak, vagy akár halálosak is lehetnek a talajok termőképességében kulcsszerepet játszó földigilisztákra nézve. A kutatók további vizsgálatokat sürgetnek a témában, különösen a mezőgazdasági területek mikroműanyag-koncentrációja és annak táplálékláncra gyakorolt lehetséges hatásainak tekintetében.