A globális felmelegedés okozta várható tengerszint-emelkedéssel a korallzátonyok csökkenése az évszázad végére négyszeresére növelheti az áradásokat a tengerparti térségekben - írták a kutatók a Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmányukban.
"A korallzátonyok természetes víz alatti hullámtörő gátként szolgálnak, amelyek megtörik a hullámokat és csökkentik azok energiáját.
Sajnos világszerte csökken a korallzátonyok mérete és komplex volta,
és már tapasztaljuk az áradások okozta károk növekedését a trópusi partvidékeken" - mondta Michael Beck, a Kaliforniai Egyetem professzora, a Nature Conservancy kutató-és környezetvédelmi csoport vezető kutatója az AFP francia hírügynökségnek.
Nem mindegyik korallzátony pusztul, és a korallok képesek felépülni a fehéredésből, a túlhalászat és a viharok okozta károkból. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy minden térségben jelentős veszteségeket tapasztalunk" - tette hozzá.
A tengerparti fejlesztések, a homokbányászat, a dinamittal való halászat, az ipar és a mezőgazdasági szennyvíz megtizedelte a világ mintegy 71 ezer kilométernyi korallzátonyok szegélyezte partvidékét, amely a trópusokon koncentrálódik.
A korall nagyon érzékeny a víz hőmérsékletének emelkedésre,
amely az elmúlt időszakban egyre meredekebb és gyakoribb a klímaváltozás miatt.
A 2016. évi tengeri hőhullám elpusztította az ausztrál Nagy-korallzátony mintegy 30 százalékát. Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy katasztrofális korallzátony-pusztulást idézne elő, ha a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti időkhöz képest 2 Celsius-fokkal növekedne.
Globálisan a part menti áradások évente mintegy 4 milliárd dollárnyi kárt okoznak.
Ez megduplázódna, ha világszerte kipusztulna a korallzátonyok jelentős része - számolta ki Beck kutatócsoportja.
A leginkább veszélyeztetett országok között van Indonézia, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Mexikó és Kuba, De Szaúd-Arábia, az Egyesült államok, Tajvan és Vietnam is jóval sebehetőbbé válna a térségbeli korallzátonyok pusztulásával.
(Forrás: MTI, Nature)