A szénlábnyom azt mutatja meg, hogy mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a légkörbe az emberi tevékenység, életmód által.
Minél nagyobb az emberi karbonlábnyom, annál nagyobb a hatása az éghajlatváltozásra.
A kutatók létrehoztak egy honlapot is (http://citycarbonfootprints.info/), amely részletesen bemutatja a vizsgált városok szénlábnyomát.
Az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek megállapították, hogy globálisan a legnagyobb szénlábnyoma egy kisszámú, sűrűn lakott, nagy jövedelmű városnak és azok környékének van:
100 nagyváros felelős globálisan az üvegházhatású-gázkibocsátás 18 százalékáért.
A lista első tíz helyén Szöul, Kanton, New York, Hongkong, Los Angeles, Sanghaj, Szingapúr, Chicago, Jokohama és Rijád áll.
A 189 ország vagy városállam közül 98-ban a három legnagyobb és leggazdagabb város a felelős a nemzeti üvegházhatású gázkibocsátás több mint egynegyedéért.
A szakemberek azt is kimutatták, hogy a világ első 200 legnagyobb szénlábnyomú városa között 40 - köztük Dakka, Kairó, Lima - olyan országban van, ahol az egy főre jutó szénkibocsátás egyébként alacsony.
A globális népesség mintegy 54 százaléka él városokban, és a világ energiafelhasználásának 70 százaléka az ő számlájukra írható. A világ 600 városában koncentrálódik a gazdasági fejlődés többsége, becslések szerint a globális GDP 60 százalékát itt állítják elő - emlékeztetnek a kutatók.