Az Asszuán kormányzóságban kutató archeológusok szerint a lelet az Óbirodalom 4. dinasztiájának korából, a Kr. e. 2613. és 2494. közötti időszakból származik. Ebben a korszakban virágzott a piramisépítés.
A műhelyen belül a régészek egy ősi fazekaskorongot is találtak, amely mészkőből készült.
Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács vezetője szerint "ritka" leletről van szó, amely további ismereteket árul el a fazekasság fejlődéséről és az ókori Egyiptom mindennapi életéről az Óbirodalom korszakában.
Vaziri azt is elmondta, hogy az alexandriai ásatáson csütörtökön felnyitották azt a mintegy 2 ezer éves, hatalmas, lepecsételt, fekete gránit szarkofágot, amelyre július elején bukkantak rá a kutatók, és amelynek tartalma az egyiptomi és a nemzetközi médiában is nagy érdeklődést keltett.
A szarkofágban csupán csontvázmaradványokat és szennyvizet találtak. Azok a feltételezések tehát nem igazolódtak, hogy egy ősi uralkodó maradványai kerülnek elő - hangoztatta.
Vaziri úgy vélte: a mintegy 30 tonnás szarkofág talán egy gazdag családé lehetett, amely a ptolemaioszi korszakban élt.
A régészeti minisztérium később közleményben jelentette be, hogy az első vizsgálatok arra utalnak, a csontmaradványok három harcosé lehettek. A leletet azonban további vizsgálatoknak vetik alá, hogy többet tudjanak meg róla.