A környezeti levegőszennyezés egészségre gyakorolt káros hatásainak sokféleségét jól mutatják a világ különböző részein végzett vizsgálatok.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egyre jelentősebb egyenlőtlenség áll fenn a levegőszennyezés és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatoknak való kitettség tekintetében.
Ahogy azt a szervezet jelentése megfogalmazza,
aránytalanul nagy terhet jelent a társadalom kevésbé jóléti részeiben.
„Az Európai Unió (EU) határozott ütemben halad az éghajlatváltozás elleni globális versenyben és elkezdte teljesíteni Párizsban tett ígéreteit" – nyilatkozta az újságíróknak Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Európai Bizottságának elnöke a napokban Brüsszelben.
– „A megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági célok megvalósítása fontos lépés az európai fenntartható energiaátalakulás felé. Az új tervezet a fogyasztókat helyezi az energiaátalakítás középpontjába."
A WHO igen széleskörű adatokkal rendelkezik
a porképződésre gyakorolt, kedvezőtlen hatásokkal kapcsolatban.
„Európa lakosságának több mint 80 százaléka olyan városokban él, hogy a légszennyezettség jelentős terhet jelent, mert a porkoncentráció meghaladja a szervezet levegőminőségi irányelveiben megfogalmazott szintet" – hangsúlyozza a jelentés.
Ez a szennyezés átlagosan közel kilenc hónappal csökkenti a várható élettartamot Európában, ezért redukálnunk kell az egészségügyi kockázatokat."
A tanácskozáson elhangzott: „ A levegőszennyezés kérdése azonban már meghaladja az egyének ellenőrzési szintjét, és állami, regionális, nemzetközi szintű fellépést igényel."
Az Európa tisztább levegőjéről szóló uniós irányelv kifejezetten előírja, hogy a káros légszennyező anyagok kibocsátását kerülni kell,
és lehetőség szerint csökkenteni vagy megakadályozni szükséges. Meg kell hozni a megfelelő levegőminőségi intézkedéseket, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó szabályait, iránymutatásait és programjait.
A közlekedés jelenleg az Európai Unió üvegházhatást okozó gázkibocsátásának mintegy 25 százalékát teszi ki,
így a második legmagasabb kibocsátású ágazatot képviseli az energiaipar után.
A levegőszennyezés minden évben átlagosan 310 ezer halálesetért felelős Európában, amely így jóval több áldozatot követel, mint a szintén magas számokat produkáló közúti balesetek.
Az ezzel kapcsolatos egészségkárosodás a becslések szerint évente körülbelül 790 milliárd euró (azaz akár 260 ezermilliárd forint) közötti kárt jelent az európai gazdaságnak.
„A probléma kezeléséhez olyan városi területeket alakítottunk ki, ahol nem engedélyezettek a jelentősebb károsanyagot kibocsátó járművek" – mondta el az újságíróknak Mara Cavelier, a brüsszeli fővárosi régió alacsony kibocsátási övezetének (LEZ) kommunikációs tisztviselője.
„Ezek az övezetek kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be valamennyi város számára, hogy így csökkentsék a közúti közlekedésből származó kibocsátást, javítsák a levegő minőségét, valamint a közegészségügyi helyzetet, és óvjuk a környezet."
„Az, hogy visszaadjuk a városközpontokat a gyalogosok számára, nem jelent teljesen új stratégiát, és eközben hozzájárul új társadalmi és gazdasági modellek kialakításához" – tette hozzá Benoit Fosty, a Brüsszeli Régió Számítógépközpont (CIRB) Főtitkárságának igazgatója a gépjárműmentes övezetek kialakításához kapcsolódva,
amellyel az európai városok levegőminőségét kívánják javítani.
– „Az ilyen projektek azonban továbbra is jelentős vitát váltanak ki, és erre Brüsszel is jó példát szolgáltat."
Hat hónappal az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (COP24) előtt, amelyet a lengyelországi Katowice városában tartanak,
az Európai Régiók Bizottsága tovább sürgette az éghajlatváltozás elleni, drasztikusabb fellépést.
„Elindultunk az európai fenntartható energiaátalakulás felé, ám még egy óriási ugrásra van szükségünk ahhoz, ha tényleg egy szén-dioxid semleges világot szeretnénk elérni 2050-ig" – jelentette ki Karl-Heinz Lambertz elnök.
– „Az elhivatottságot viszont jól mutatja, hogy már közel 8 ezer város és régió írta alá a közös energia-éghajlati célokat megfogalmazó dokumentumot."
Karl-Heinz Lambertz szerint az éghajlatváltozás miatt szó szerint értendő katasztrófa felé rohanunk,
de megvan a lehetőségünk arra, hogy lassítsuk a folyamatot és elkerüljük a drasztikus következményeket.
„A problémák helyben konkretizálódnak, és ezért helyi szinteken is ki kell vennünk a részünket is a folyamatból" – mondta el az Origo tudósítójának a brüsszeli személyes találkozáson az Európai Parlamentben.
„A klímaváltozás nagy feladatokat ad, és ezek végrehajtása során radikálisan meg kell változtatni a gondolkodásunkat, mert a veszély igen is valós. Ez most a legsürgetőbb teendőnk, miközben az ehhez kapcsolódó folyamatokat csak egymásra építve valósíthatjuk meg."
Hozzátette, hogy az éghajlatváltozás generálta problémák megoldásához
az eddiginél szélesebb nézőpontra van szükség,
illetve egy olyan klímapolitikára, amely tiszteletben tartja az egyes szuverén elképzeléseket.
Ám nehéz megtalálni a kohéziós politika és a feladatok teljesítéséhez szükséges összegek közötti összhangot.
Az éghajlatváltozásról szóló brüsszeli találkozáson a szakemberek igyekeztek válaszolni az újságírók felvetéseire, az éghajlatváltozással foglalkozó kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatban.
Ezek közül az első, hogy a világ vajon jó úton halad-e a párizsi megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában,
a második az éghajlatváltozás elleni fellépés szerepét firtatta a 2021-2027-es költségvetésben, míg a harmadik kérdéskör azokra a kihívásokra mutatott rá, amelyekkel az európai városok és régiók szembesülnek az éghajlatváltozás miatt.
„A helyi és regionális önkormányzatok bevonása nélkül továbbra is szakadék tátonghat az éghajlatvédelmi ígéretek és az elért eredmények között, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hőmérséklet emelkedése jóval a +2 Celsius fok alatt maradjon" – hangsúlyozta az Európai Parlament plenáris ülésén Andrew Cooper, a nagy-britanniai Kirkless település önkormányzatának tagja, a 2020 utáni „Klímakormányzat" referense.
– „Itt az ideje, hogy elismerjük a többszintű kormányzást, és konkrétan megfogalmazzunk helyi és regionális feladatokat."
A brüsszeli, két napos vita középpontjában a közelmúltban elfogadott 2030-as uniós energia- és éghajlatpolitikai célkitűzések álltak.
A most jóváhagyott tárgyalási mandátum értelmében
2030-ra a teljes energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló forrásokból kellene fedeznie az Európai Uniónak,
és ezzel párhuzamosan az energiahatékonyságot is ugyanekkora mértékben szükséges növelni.
A képviselők kitértek arra is, hogy emellett
a közlekedési szektor energiafelhasználásának 12 százalékát zöld forrásokból kellene előállítani.
„Az új uniós célok azt jelentik, hogy 2030-ra a jelenlegi 40 százalékról kicsit több, mint 45 százalékra emelhetjük a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló törekvésünket." – mondta Miguel Arias Cañete, az EU klímaváltozással és energiával foglalkozó biztosa.
– „Ehhez azonban szükségünk van egy erős és átlátható irányítási keretrendszerre a párizsi megállapodás teljesítéséhez."
A pénzügyekről Arias Cañete spanyol biztos kijelentette,
hogy 2021-2030 között évente mintegy 379 milliárd eurós beruházásra van szükség,
és emlékeztetett arra is, hogy az EU-ban az említett időszakra fordított kiadások 25 százaléka az éghajlati célkitűzésekre összpontosul.
Az Európai Parlament állásfoglalásában emellett arra is kitértek, hogy 2022-re a transzeurópai úthálózat
90 százalékát fel kell szerelni elektromos töltőállomásokkal.
Ma már számos globális kezdeményezés létezik a helyi és regionális önkormányzatok által elért éghajlatváltozás nyomon követésére. Az idei, lengyel elnökségi COP24 szlogenje a „Közös változás". A klímacsúcsot december 3. és 14. között rendezik meg Katowicében.