Majdnem 1000 embert vizsgáltak a tudósok, és arra a következtetésre jutottak, hogy
azok, akiknél 7 évesen magas szisztolés vérnyomásértékeket mértek, 38 éves korukban hajlamosabbak voltak a magas vérnyomásra.
Ráadásul minél magasabb valakinél a magas vérnyomás kockázata, annál nagyobb más szív- és érrendszeri rizikófaktorok veszélye is – jegyezték meg a Dr. Reremoana F. Theodore (az új-zélandi Dunedin-ben működő University of Otago munkatársa) vezette kutatócsoport tagjai.
Ezek az eredmények a gyerekkori vérnyomásmérés fontosságát támasztják alá, mivel a probléma korai felfedezése, a célzott megelőzés és a szükség szerinti beavatkozás csökkentheti a magas vérnyomás okozta károkat – írják publikációjukban, amely a Hypertension című szaklap 2015. október 5-i számában jelent meg.
A kutatók azt is hozzáteszik, hogy bár bizonyos szervezetek már korábban is ajánlották a későbbi magas vérnyomás szempontjából veszélyeztetett gyerekek általános szűrését, az Egyesült Államok megelőzéssel foglalkozó munkacsoportja 2013-ban kijelentette, hogy az ilyen szűrések hasznára nincs egyértelmű bizonyíték. Ám most az új kutatásból az derült ki, hogy mégis meg kellene fontolni ezt szűrést.
A kutatók 975 résztvevő adatait tekintették át: a résztvevők 1972-ben vagy 1973-ban születtek, és 7, 11, 18, 26, 32 és 38 éves korukban rögzítették a vérnyomásértékeiket. Ugyanezekben az időpontokban megmérték a magasságukat, a testsúlyukat, valamint adatokat vettek fel az alkohol- és cigarettafogyasztási szokásaikról. 38 éves korukban a résztvevőket a többi szív- és érrendszeri kockázati tényező, többek közt az összkoleszterinszint, a HDL-koleszterinszint és a trigliceridszint szempontjából is kivizsgálták.
A résztvevők 43 százaléka 38 évesen a magas-normál vérnyomású kategóriába tartozott.
31,6 százalékuk a magas vérnyomást megelőző tüneteket mutatott, 21,8 százalékuk vérnyomása normális volt, és 4,2 százalékuk magas vérnyomással küzdött. Ez utóbbi résztvevőknél 7 évesen is a legmagasabb szisztolés vérnyomásértéket mérték, és ők mutatták az eltelt idő során a legnagyobb vérnyomás emelkedést is.
A magas vérnyomású csoportban jellemzőbb volt a magas vérnyomás családi halmozódása, és általában fiúk-férfiak voltak. Gyakoribb volt közöttük az alacsony születési súly is, és jellemzőbben elsőszülöttek voltak.
A magas vérnyomás előjeleit mutatók között is több volt a férfi és a magas vérnyomású rokonokkal rendelkező, illetve az olyan résztvevő, akinek az édesanyja a várandósság alatt magas vérnyomással küzdött.
A nagyobb testtömegindex és a dohányzás is jellemzően emelte a vérnyomást, különösen a magas vérnyomással küzdők csoportjában. A magas vérnyomás előjeleit mutatók és a már magas vérnyomással küzdők életkilátásai a középkorú életszakaszban rosszabbak voltak. Jelentősen különbözött a különféle csoportokba tartozók derék/csípő aránya, összkoleszterinszintje, trigliceridszintje, HDL-koleszterinszintje (a „jó" koleszterinszint), valamint az is, hogy rendelkeznek-e más metabolikus eltérésekkel.
A kutatók azt is megjegyezték, hogy bár a magas vérnyomás gyerekkorban jelentkező előjelei önmagukban is figyelmezető jellegűek, a tény, hogy más szív- és érrendszeri kockázati tényezőket is előre jelezhetnek, különösen figyelemre méltó.
A korai beavatkozás ugyanis javíthatja az életkilátásokat, és csökkentheti a betegséggel járó terheket. A kutatás az életmódváltás ösztönzésének fontosságát is megerősítette.