A Jonszei Egyetemi Múzeum igazgatója, Han Csang-gjun szerint a Dzsongszon megyében talált tizennégy mészkősúlyon végzett radiokarbonos kormeghatározás eredményei "csaknem 19 ezer évvel korábbra helyezik a hálós halászat történetét".
A kutatók korábban is találtak már hálósúlyokat - a halászháló széleire kötött nehezékeket - a japán Fukui prefektúrában és a dél-koreai Csongdzsu városában, ám azok mind újkőkori leletek voltak és a szakemberek tízezer évesre becsülték őket.
A régészek szerint a mostani felfedezés azt sugallja, hogy a felső paleolitikum emberei rendszeresen halásztak.
Az idén júniusban feltárt, 14-52 grammot nyomó és 37-56 milliméter átmérőjű mészkősúlyokon bemetszések vannak, amelyek révén a hálók aljára lehetett erősíteni őket. A hálókat a sekély folyamokban használták apró halak elfogására.
A szakemberek halak és egyéb állatok megkövesedett csontjait, kőeszközöket és szárítóállványokat is találtak a barlangban.
A mostani felfedezést megelőzően a legrégebbi halászati eszközök azok a tengeri csigák vázából készült horgok voltak, amelyeket egy dél-japán szigeten találtak és mintegy 23 ezer évvel ezelőttről származnak.