Az amerikai államban talált óriáskígyók genetikai állományukat tekintve főként szalagos tigrispitonok (Python bivittatus). A hüllőket eredetileg egzotikus állatokként szállították az USA területére, az első szabadon élő példányok 1980-ban jelentek meg. Számuk azóta megsokszorozódott, és jelentős károkat okoznak a helyi emlősállományban.
Ha ez nem lenne eléggé nagy probléma, az invazív faj tagjai kereszteződtek más pitonfajjal, ezzel pedig elképzelhető, hogy egy korábbinál ellenállóbb és erősebb hüllőt hoztak létre. A felfedezésről a kutatók az Ecology and Evolution című tudományos folyóiratban számoltak be.
A szakértők a hibridekre szövetelemzéssel bukkantak rá. Összesen 426 szalagos tigrispiton farkából nyertek mintákat 2001 és 2012 között. Az állatok mindannyian Florida déli területein éltek. A kutatók azt találták, hogy 13 szövetminta olyan genetikai jegyeket tartalmazott, amik az indiai tigrispitonra (Python molurus molurus), egészen pontosan annak mitokondriális DNS-re jellemzőek. Az energiatermelő sejtszervecskét az anyák örökítik utódaikra.
Egyelőre nem tudni, hogy a hibridizáció pontosan mikor történt meg. Bár még nem bizonyított, könnyen lehet, hogy a kereszteződéssel az új egyedek jóval nagyobb területeket tudnak meghódítani és ellenállóbakká válnak a klímaváltozás káros hatásaival szemben. Az indiai tigrispitonok a magasabb, szárazabb régiókat kedvelik, ezzel szemben a szalagos tigrispitonok a vizes élőhelyeken (ártéri erdők, nedves rétek) érzik jól magukat.
Mind a szalagos tigrispiton, mind a nála kisebb és fürgébb indiai tigrispiton invazív fajnak számít az Egyesült Államokban. Előbbiek Délkelet-Ázsiában, utóbbiak India, Srí Lanka, Pakisztán és Nepál területén őshonosak.
Forrás: Live Science