A kardszárnyú delfinek végnapjait éljük

A kardszárnyú delfinek - közismert nevükön gyilkos bálnák vagy orkák - populációinak több mint fele eltűnhet a súlyosan mérgező és rákkeltő poliklórozott bifenilekkel (PCB) szennyezett környezet miatt - állapította meg egy tanulmány, amely a Science folyóiratban jelent meg.

A PCB-k ipari termékekben található kémiai vegyületek, amelyekben a klóratomok részben vagy teljesen átveszik a hidrogénatomok helyét a bifenilmolekulán. A PCB-k egyebek mellett szennyezett levegővel, vízzel, táplálékkal kerülhetnek a szervezetbe.

A tanulmány szerint a PCB-szennyezés miatt a gyilkos bálnák különböző csoportjainak több mint a fele elpusztulhat világszerte.

A legveszélyeztetettebb populációk Nagy-Britannia, a Gibraltári-szoros, Brazília, Japán és Kalifornia környékén élnek.

Betiltották, de lehet, hogy későn

Ezeket a kémiai vegyületeket korábban nagy mennyiségben gyártották, rengeteg felhasználásuk volt a műanyagoktól a festékeken és az elektromos berendezéseken át a tömítőanyagokig. Mivel a PCB rendkívül mérgező, évtizedekkel ezelőtt világszerte betiltották - jelenleg már csak Észak-Koreában gyártják -,

ám a környezetben összegyűlt toxikus anyag közben az óceánokba szivárgott.

A ragadozó gyilkos bálnák szervezetébe a táplálékláncból jut be a PCB, amely

rombolja az immunrendszerüket és elsorvasztja a nőstény orkák petefészkét,

ezzel korlátozva a borjak születését.

Forrás: Cultura Creative/George Karbus Photography

Orkák a pácban

Az új tanulmány azt modellezte, hogy a mérgező vegyület milyen hatással lesz a gyilkos bálnák szaporodására és túlélésére. Eszerint azok a populációk, amelyek az Északi- vagy a Déli-sarkvidék környékén, tiszta vizekben élnek, képesek lesznek növekedni. Ám a legszennyezettebb vizekben élők számára a következő 30-50 év végzetes lehet.

A skót partok közelében már most is mindössze nyolc kardszárnyú delfin él, és a csoportban több mint 20 éve nincs szaporulat.

Még az én életemben eltűnhet ez a csoport"

- hangsúlyozta a helyzet súlyosságát Paul Jepson, a Londoni Zoológiai Társaság szakértője. A modell szerint azoknak a gyilkosbálna-populációknak, amelyekről van adat, több mint a fele összeomolhat.

Jepson kiemelte, hogy a föld emlősei közül az orkák vannak a legnagyobb veszélyben a PCB-szennyezés miatt, nemcsak azért, mert a tápláléklánc csúcsragadozói, hanem azért is, mert szaporodási képességüket sodorja veszélybe.

A gyilkos bálnáknál hosszú időbe telik, míg elérik a szexuális érettséget, és azt követően is csak néhány évente születik egy-egy borjuk. Ezért populációjuk nagyon érzékeny minden környezeti hatásra.
Ráadásul a PCB-k zsírban oldódó vegyületek, és a gyilkos bálnáknak különösen gazdag zsírban a szervezete.

A nőstény orkák tejében is megjelenik a PCB-szennyezés, ami a táplálással bejut utódaik szervezetébe.

Még mindig nem sikerült teljesen felszámolni a veszélyes anyagot

A PCB-k felszámolása, illetve biztonságos tárolása még túlnyomórészt megoldásra vár. Néhány ország ebben előrébb tart, mint a többi. Az Egyesült Államokban külön szövetségi alapokat használnak a legszennyezettebb helyszínek kármentesítésére, ennek köszönhetően az óceánok PCB-szintje csökkent.

Európában azonban sürgős beavatkozásra lenne szükség, mivel a PCB-k helytelen tárolása miatt a vegyület beszivárog a talajba, a vizekbe és eljut az óceánba - figyelmeztetett Jean-Pierre Desforges, a dániai Aarhusi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Tudjuk, hogy a régi épületekben használt festékekben és tömítőanyagokban is vannak PCB-k, valamint a hajók külső bevonására is PCB-ket használnak, és ha nem megfelelő módon ártalmatlanítják, a toxikus anyagok kikerülhetnek a környezetbe, az épületek lebontásával pedig a PCB-k a levegőbe juthatnak"

- sorolta a problémákat a kutató.

Amikor a mérgező vegyület bejut az óceánba, már csak igen keveset lehet tenni, a toxikus anyag nagyon hosszú ideig szennyezi a környezetet. A tanulmány társszerzője, Ailsa Hall, a brit St. Andrews Egyetem tengeriemlős-kutató csoportjának kutatója hozzátette, hogy számos más probléma is fenyegeti az orkák populációját, köztük olyanok, mint a zaj, az élőhelyük és a táplálékhoz való hozzájutás megváltozása. A kutató szerint, ha ezeken a tényezőkön könnyítünk, csökkenthetjük az állatokra nehezedő nyomást, és jövőjük sem lesz olyan sötét.

(MTI)