Bár a madarak tüdeje a testméretükhöz képest igen kicsi, mégis nekik van
az állatvilágban a legnagyobb teljesítményű tüdejük.
Ez leginkább a repülő életmódból adódik, mivel repülés közben a nagy energiaigény kielégítéséhez állandó oxigénellátás szükséges.
A madarak tüdejéhez egy bonyolult légzsákrendszer is kapcsolódik. Ezek csökkentik a test fajsúlyát, de szerepük van a felesleges víz eltávolításában és a hőszabályozásban is.
Egy Kínában talált és alapos vizsgálatnak alávetett fosszília azt mutatja, hogy a madarak rendkívül korán kifejlesztették ezeket a figyelemre méltó jellemzőket, miközben még mindig dinoszauruszok voltak"
– írja a Popular Science magazin.
A kínai és dél-afrikai kutatókból álló csapat tanulmányában most részletesen bemutatta ezeket a fosszilis tüdőszöveteket.
Kutatók most első alkalommal tudták bizonyítani a tüdő létezését egy madárszerű dinoszaurusz ősmaradványában.
Ez pedig segíthet megmagyarázni azt a hihetetlennek tűnő jelenséget is, miszerint ezeknek az állatoknak egy csoportja, az úgynevezett Ornithumorphák (amelytől ez a fosszília is származik) hogyan volt képes túlélni a dinoszauruszok tömeges kihalását.
A felfedezésünk csak megerősíti azt az elképzelést, hogy ez a csoport sokkal fejlettebb lehetett, mint az összes többi, krétakori madárszerű dinoszaurusz"
– mondta Jingmai O'Connor, a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa a lapnak. – „Az ősmaradványon egy speciális elektronmikroszkóppal megfigyelhetünk egy érdekes, foltos és fehér anyagot, amely szerintünk az igen kifinomult felépítésű tüdőt bizonyíthatja, és ami lehetővé tette az Ornithumorpha faj számára, hogy túlélje a kihalást és ma ismert madarakká alakuljon."
A gerincesek között a mai madaraknak van a szerkezetileg a legösszetettebb és funkcionálisan a leghatékonyabb légzőrendszere.
A tüdő és a légzsákok bonyolult rendszere segítségével a szárnyasok képesek a beszívott levegőt a tüdőn át a légzsákokba terelni, így az nem keveredik az elhasznált levegővel.
Kilégzéskor pedig a levegő másodszor is keresztüláramlik a tüdőn, amivel újra oxigént ad le.
A madarak olyanok, mint a profi sportolók, akik hatalmas tüdőkapacitással bírnak és akiknek szinte sohasem fogy ki a lélegzetük"
– mutatott rá a szakember.
Ám a Kréta korban, az utolsó dinoszauruszok uralta időszakban több fajta, madárszerű dinoszaurusz létezett.
Az Archaeorhynchus spathula faj példányait például a kora kréta korra datálják, de ők mégsem élték túl a dinoszauruszok kihalásáért felelős meteorit becsapódását.
Továbbra is rejtély, hogy Ornithumorph faj hogyan maradhatott életben"
– jelentette ki Matthew Lamanna paleontológus. – „Erre a kérdésre egyelőre még nem találtuk meg a helyes választ."
Ez az új felfedezés azt sugallja, hogy a válasz talán ezeknek a 120 millió évvel ezelőtt élt, ősi madaraknak az érrendszeri felépítésében keresendő.
A megkövesedett ősi szövetek lágy részei rendszerint eltűnnek, de ez a felfedezés most egy ritka kivétel"
– tette hozzá Matthew Lamanna. – „Ezek segíthetnek megmagyarázni, hogyan éltek egykor ezek az állatok."
A lágy szövetek fontosságát megerősítette Jingmai O'Connor is, aki szerint ezek „forradalmasítják azt, hogy hogyan értelmezzük a csontváz maradványait."
A korszakalkotó felfedezést a napokban mutatták be a Gerinces Paleontológia Társaság (Society of Vertebrate Paleontology) éves rendezvényén.