A Current Biology című szaklapban szerdán megjelent tanulmány szerint a különleges halfaj a csontos halak közé tartozik, fogai a pirája fogaihoz hasonlatosak. Ebből arra következtetnek a tudósok, hogy ugyanarra is használta őket: más halakból tépett le húst.
Ennek az elméletnek az alátámasztásaként a kutatók megtalálták az áldozatot is:
egy másik halat, amely ugyanabban a mészkőüledékben maradt fenn, mint a pirájaszerű hal.
A leletekre Dél-Németországban, Solnhofen régióban, az ettlingeni kőfejtőben bukkantak - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Találtunk ugyanazon a helyen egy másik halat, amelynek darabok hiányoznak az uszonyából. Ez egy fantasztikus párhuzam a modern kori pirájákkal, amelyek túlnyomórészt nem más halak húsával, hanem az úszóikkal táplálkoznak.
Ez egy rendkívül okos lépés, hiszen az uszony visszanő, ez egy megújuló táplálékforrás. Egyél a halból, és belehal, egyél az uszonyából, és a jövőben is van mit enned" - fejtette ki David Bellwood, az ausztráliai James Cook Egyetem kutatója.
Az újonnan regisztrált halfaj része az eichstätti Jura Múzeum világhírű gyűjteményének. Ugyanabból a mészkő üledékrétegből származik, amelyben a híres szárnyas dinoszauruszt, az Archaeopteryxet találták.
A halfosszília tanulmányozása során a jó állapotban megőrződött állkapocsban hosszú, hegyes fogakat tártak fel az ekecsont, a szájpadlást alkotó csont külső részén és az alsó és felső ajak elején. Ráadásul az alsó állkapocs mentén lévő csontokon fűrészes élű, háromszög alakú fogak helyezkednek el.
A fogak alakja és mintázata, az állkapocs alakja és mechanikája arra enged következtetni, hogy a száj hús vagy uszony leharapására van "felszerelve"
- állapította meg a nemzetközi kutatócsoport. "Megdöbbentünk, hogy ennek a halnak pirájaszerű fogai vannak. Olyan halcsoportból származik, a Pycnodontiformes halak közül, amelyek híresek zúzó, aprító fogaikról. Olyan ez, mint találni egy bárányt, amely úgy vicsorog, mint egy farkas. De ami még megdöbbentőbb, hogy a jura korból származik.
Amennyire tudjuk, a csontos halak akkoriban nem haraptak ki húst más halakból. A cápák képesek voltak kiharapni húsdarabokat, de a történelem során a csontos halak vagy gerinctelenekkel táplálkoztak vagy zsákmányukat egészben nyelték le. A húsdarab vagy uszony kiharapása jóval később jelentkezett" - mondta el Martina Kölbl-Ebert, a Jura Múzeum munkatársa.
(MTI)