Elveszett levél leplezi le Galilei nagy átverését

Galileo Galilei komoly ellentéteket talált a Föld mozgásának elméletében

Galileo Galilei tisztában volt azzal, hogy a Föld kering a nap körül, és nem fordítva, ahogy azt akkoriban állították. Épp ezért tudta azt is, hogy ez egy igen veszélyes állítás, amivel nem árt vigyázni. Most egy igen hosszú, és eddig elveszettnek hitt levél tárja fel, hogyan próbálta meg az itáliai természettudós becsapni az inkvizíciót.

Így változtatta meg az „igazságot"

Egy régóta elveszettnek hitt levelet fedezett fel egy doktorandusz hallgató a londoni Királyi Társaság könyvtárában, amely nem kevesebb, mint négy évszázados rejtélyt oldhat meg.

Galileo Galilei komoly ellentéteket talált a Föld mozgásának elméletében Forrás: commons.wikimedia.org

Az eredeti, itáliai nyelven jegyzett dokumentum Galileo Galilei rendkívüli erőfeszítéseit mutatja be, amellyel próbálta úgymond lágyítani a katolikus egyház tanításait és a közvélekedést azzal kapcsolatban, hogy mégsem a nap kering a Föld körül.

Az 1613-ban írt levélben a híres csillagász, filozófus, fizikus és matematikus először szállt vitába azzal az elgondolással szemben, hogy a nap kering a Föld körül, és nem fordítva"

– írja a History.com most publikált cikke. – „Amikor azonban a levél egy másolatát továbbították a római inkvizícióhoz,

Galilei azzal magyarázta az abban foglaltakat, hogy az írását rosszul fordították, és megváltoztatták annak érdekében, hogy ellenségei eretnekséggel vádolhassák őt.

Az ellene felhozott vádakat azzal hárította el, hogy megmutatta az inkvizíció bíráinak a levél eredeti változatát."

Galilei levelezése számos ellentmondást tartalmaz Forrás: commons.wikimedia.org

Valójában azonban Galilei maga írta mindkét levelet, és amikor forróvá vált a talpa alatt a talaj, gyorsan „megváltoztatta az igazságot".

Az újonnan felfedezett dokumentum, a londoni Királyi Társaság könyvtárában most felbukkant levél is ezt bizonyítja.

Kopernikusz forradalmasította az egész világképet

A lengyel csillagász, Nikolausz Kopernikusz 1543-ban adott ki egy könyvet, és az Égi pályák körforgásairól (De Revolutionibus Orbium Coelestium) című tanulmányában kidolgozta a heliocentrikus világképet.

Az egyház csak évtizedekkel később kezdte támadni a Kopernikusz által leírt nézeteket Forrás: commons.wikimedia.org

Azzal érvelt, hogy a Nap áll a világegyetem középpontjában, miközben a Föld és más bolygók keringenek körülötte.

Kopernikusz ennek az elméletnek a publikálásával forradalmasította az egész világképet, és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit.

Newton törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében Forrás: commons.wikimedia.org

Bár állításait kortársai előszeretettel bélyegezték hipotézisnek, mégis egyszerű és logikus magyarázatot adott az olyan égi jelenségekre, mint a bolygók fényességének változása vagy a Hold fázisainak különbözősége.

Az egyház is csak évtizedekkel később kezdte támadni a benne leírt nézeteket, és csak 1616-ban, az első Galilei-per idején tette a tiltott könyvek listájára, de akkor mintegy másfél évszázadra.

Galilei állította, hogy megváltoztatták levelének tartalmát

Galilei teleszkópos kísérletei bizonyítékokat találtak arra, hogy a kopernikuszi modell tézisei helytállók. Épp emiatt írt 1613. december 21-én levelet az egyik barátjának, Benedetto Castellinak, az itáliai Pisa Egyetem matematikusának.

Galilei óvott attól, hogy az emberek kétkedés nélkül fogadják el a hagyományos tanításokat Forrás: commons.wikimedia.org

Levelében azt fejtegette, hogy a Biblia egyes bekezdései említést tesznek bizonyos csillagászati eseményekről, amelyeket azonban nem lehet szó szerint értelmezni.

Azt is megírta, hogy szerinte a kopernikuszi elmélet nem feltétlenül összeegyeztethetetlen a Bibliával. Az ellentmondásokkal teli levél egyik másolata a római inkvizíció markába került 1616-ban.

A természettudós levelezését hamisította meg, hogy kijátssza az inkvizítorokat Forrás: commons.wikimedia.org

Röviddel ezután Galilei egy újabb levelet írt az egyik lelkész barátjának, amelyben arról panaszkodott, hogy „az inkvizícióhoz továbbított levelet megváltoztatták, hogy felerősítsék állításainak eretnekségét."

A természettudós arra is megkérte barátját, hogy továbbítsa a most küldött levelét a Vatikánnak.

A levél egy hihetetlen helyen hevert

A kétféle változatban létező állításokat tartalmazó levelek segítségével Galileo végül túlélte a későbbi felülvizsgálatokat, és az inkvizíció bírái nem tudták megállapítani, hogy melyik dokumentum képviselhette az eredeti szöveget. Egészen mostanáig.

Salvatore Ricciardo, a Bergamó-i Egyetem tudománytörténész doktorandusza 2018. augusztusában kutatott a Királyi Társaság könyvtárában, amikor a katalógust böngészve rábukkant Galileo levelére, amelyet Castellinek küldött.

Az égbolt vizsgálatával Galileo felfedezte a Jupiter holdjait és terjesztette Kopernikusz világképet Forrás: commons.wikimedia.org

És bár a katalógusban szereplő, ehhez kapcsolódó dátum 1613. októbere volt, Ricciardo megvizsgálta a dokumentumot, és egészen más következtetésekre jutott.

Egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy felfedeztem azt a levelet, amely gyakorlatilag mindent elárul Galileo tudományos munkájáról és elméleteiről, és amelyről eddig azt gondoltuk, hogy reménytelenül elveszett"

– mondta Ricciardo a Nature magazinnak. – „Annál inkább hihetetlennek éreztem, hiszen a levél nem egy sötét, titkos helyen hevert, hanem a Királyi Társaság könyvtárában."

Galilei tudta, hogy csillagászati nézetei miatt bajba fog kerülni, hiszen az egyház a geocentrikus rendszert fogadta el Forrás: commons.wikimedia.org

A doktorandusz azonnal munkához látott, majd társszerzőként publikálta felfedezését a Királyi Társaság egyik folyóiratában.

Galilei gondosan utómunkálta a dokumentumot

A levelet „G. G." aláírással szignálták, amely több jegyzetet és kiegészítést is tartalmaz.

A grafológusok megerősítették, hogy a dokumentumon Galileo aláírása szerepel.

A javítások alatt a szöveg pontosan ugyanaz, mint amit a természettudós az inkvizíció bírái számára küldött. Ez pedig azt sugallja, hogy Galilei megpróbálta újraszerkeszteni a szöveget, és egy tömörebb, kevésbé ellentmondásos változatot is írt.

A híres tudós például eredetileg úgy fogalmazott, hogy bizonyos bibliai részek „téves következtetéseket tartalmaznak, ha valaki szó szerint értelmezi őket".

Galilei ezután áthúzta a „téves" szót, és odaírta, hogy „nem pontosan tükrözi a valóságot".

Az inkvizítorok nézetei miatt a római törvényszék elé citálták Galileit Forrás: commons.wikimedia.org

A gondos utómunka ellenére az inkvizíció 1616-ban figyelmeztette Galileo Galileit, hogy ne hirdesse tovább a kopernikuszi tanokat. Ő ennek ellenére Rómába ment, ahol a tudomány szabadságát hirdetve a Biblia helyes értelmezése körüli viták középpontjába került.

Végül az egyház azt a döntést hozta, hogy a heliocentrikus világnézetet csak elméleti lehetőségként, egyfajta matematikai modellként lehet tanítani, másként nem.

Kopernikusz műve indexre került, Galilei pedig kénytelen volt elfogadni, hogy a heliocentrikus világnézetet csak elméleti lehetőségként taníthatja.

Eretnekség erős gyanújával ítélték el

Az ezt követő években Galileo mégsem tudott nyugodtan megmaradni. Amikor 1623-ban a pápai trónra VIII. Orbán pápa néven Maffeo Barberini bíboros, Galilei híve és csodálója került, a természettudós nagy lehetőséget kapott.

Galilei régi barátját Maffeo Barberinit, 1623-ban választották pápává Forrás: commons.wikimedia.org

Többször beszélgetett a szentatyával a kopernikuszi elméletről, majd a vitákról – a pápa engedélyével – párbeszédes értekezést írt.

Bár a közben kitört pestisjárvány miatt a szöveget csak részlegesen tudták egyeztetni, a Párbeszédek: a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról (Dialogo: sopra i due massimi sistemi del mondo tolemaico, e copernicano) 1632-ben, az inkvizíció engedélyével jelent meg Firenzében.

Egy diagram Galileo második leveléből Forrás: commons.wikimedia.org

Az értekezésben azonban Galilei egyértelmű állást foglalt a heliocentrikus elmélet mellett, és emiatt több támogatóját (többek között a pápát is) elveszítette. Az inkvizítorok hamarosan a római törvényszék elé citálták és a könyv megjelenése után egy évvel az inkvizíció 1633-ban perbe fogta, és még abban az évben elítélte „eretnekség erős gyanújával", és betiltotta a könyvét.

Befolyásos barátainak köszönhetően halálbüntetés helyett házi őrizetre ítélték, miközben a per során kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait.

Ekkor mormolta állítólag az azóta szállóigévé vált gondolatot is maga elé: „Eppur si muove!", tehát „Mégis mozog!".