A Regenerative Medicine című folyóirat legutóbbi számában megjelent felmérés az őssejtkezelést ajánló, direktmarketinggel – a potenciális kliensek közvetlen megkeresésével – hirdető szolgáltatók kanadai piacát tekinti át.
A közlemény szerzője Leigh Turner, aki, bár a Minnesotai Egyetem (USA) közegészségügyi tanszékének bioetikai központjában dolgozik, kanadai állampolgárként
érthető érdeklődést mutat a hazájában fennálló állapotok iránt.
A cikkben Turner összesen 43 klinikán működő 30 kanadai vállalkozást sorol fel, amelyek őssejtalapú beavatkozásokat hirdetnek.
Ontario tartományban 24, Brit-Kolumbiában 8, Albertában 6, Quebecben 3, Új-Skóciában és Saskatchewanban egy-egy klinikán érhetők el ezek a szolgáltatások.
Mivel ezek a beavatkozások nem élvezik a kanadai egészségügyi főhatóság, a Health Canada jóváhagyását, és a tartományi egészségbiztosítási pénztárak sem nyújtanak hozzájuk támogatást, a páciensek rendszerint saját zsebből fizetnek értük.
A 30 társaság által kínált őssejtkezelések betegségcsoportok szerint rangsorolva leggyakrabban az ortopédiai és csont-izomrendszeri betegségeket (30-ból 26), a krónikus fájdalmat (30-ból 23), illetve a sportsérüléseket (30-ból 14) célozzák.
Egy brit-kolumbiai cég ugyanakkor a betegségek
rendkívül széles körére ajánl bizonyítatlan hatású őssejtkezeléseket,
az amiotrófiás laterálszklerózistól (a néhai Stephen Hawking betegségétől) kezdve a Parkinson-kóron, stroke-on, a szklerózis multiplexen, a szklerodermán, az izomsorvadáson és a szívinfarktus utáni állapoton át egészen a merevedési zavarig.
Az áttekintett vállalkozások közül 30-ból 22 a saját zsírszövetből kinyert szöveti őssejtekkel,
15 a saját csontvelőből kinyert őssejtekkel,
2 pedig a keringő vérből állítólagosan kinyerhető saját őssejtekkel hirdeti megvalósítani a beavatkozást.
Az egyik cég portfóliójában magzatburokból és köldökzsinórból származó őssejttermékek is szerepeltek.
Az őssejtterápiákat kínáló vállalkozások általában egy másik sejtkészítménnyel, a vérlemezkében dúsított vérplazmával (platelet-rich plasma) is ajánlottak gyógyeljárásokat.
„Kritikus vagyok azokkal a reklámállításokkal szemben, amelyeket e cégek többsége hangoztat – szögezte le Turner. –
Általánosságban túlhangsúlyozzák a terápiás haszon valószínűségét, és elhallgatják a lehetséges szövődményeket.
Kanadában azok a vállalkozások, amelyek a betegtől „homológ” felhasználásra nyernek ki saját őssejteket, és azokat legfeljebb „minimális mértékben” módosítják, nem kötelesek engedélyért folyamodni a Health Canadához.
Az viszont, hogy pontosan mi minősül „minimális mértékű” módosításnak, s hogy milyen termékek sorolhatók ebbe a kategóriába,
a szövetségi szabályozásból nem derül ki egyértelműen.
Hasonlóképpen tisztázatlan, hogy mit ért a hatóság „homológ” – vagyis az őssejtek eredeti funkciójával egyező – felhasználáson.
A cikk szerzői szerint ezek a gumidefiníciók szabályozási rést teremtenek,
és a Health Canadának nagyobb figyelmet kellene fordítania arra, milyen vállalkozások használják ki az így nyíló kiskapukat.
„Más országokhoz hasonlóan Kanadában is könnyű olyan állítólagos őssejtkezeléseket kínáló klinikákat találni, amelyek ebben a szabályozási szürke zónában működnek – folytatja Turner.
– Az általuk kínált őssejttermékek nem rendelkeznek hatósági jóváhagyással, és a reklámjaikban elhangzó állításokat az esetek többségében nem támasztják alá meggyőző biztonságossági és hatékonysági adatokkal.”
A jelek szerint a Health Canada a 30 vállalkozás egyikével szemben sem kezdeményezett még hatósági eljárást, és a cégekkel együttműködő orvosok közül sem marasztalt még el senkit az őssejtkezelések hirdetésében, eladásában és kivitelezésében való közreműködésért.
A mostaninál határozottabb hatósági fellépés hiányában az állítólagos őssejtterápiákat kínáló kanadai szolgáltatók száma csak növekedni fog – figyelmeztetnek a szerzők. Az Egyesült Államokban
a bizonyítatlan hatású és engedélyezetlen őssejtalapú beavatkozásokat hirdető, direktmarketinggel operáló vállalkozások piaca nagy, és egyre növekszik,
s ennek hatásai már megmutatkoznak abban, hogy egyre szaporodik az ilyen eljárás során egészségügyi kárt szenvedett páciensek száma.
Hogy Kanadában is elindul-e egy ehhez hasonló tendencia, az még nem világos,
ám megalapozottnak tűnik az aggály, hogy a kanadai őssejtbiznisz növekedése egészségkárosodásokat, valamint anyagi és egyéb károkat von majd maga után.
„Aggodalommal tölt el, amikor azt látom, hogy egyes vállalkozások dollárezreket kérnek el bizonyítékokkal alá nem támasztott őssejtes beavatkozásokért – hangoztatja a kutató. – Fennáll a kockázata annak, hogy erre fogékony egyének valótlan reklámállítások alapján hozzák meg döntéseiket.
És annak az esélyével is számolni kell, hogy egyes páciensek komoly egészségkárosodást szenvedhetnek
olyan őssejttermékektől, amelyeket nem vizsgáltak be kellőképpen a szövetségi és tartományi szabályozó hatóságok. Szeretnék azonnali intézkedést látni a hatóságok részéről.
Még azelőtt kellene lépniük, mielőtt megérkeznek az első hírek az élethosszig tartó szövődményekről.
Adam Price-Evans, a Regenerative Medicine szerkesztője a cikkhez fűzött kommentárjában így fogalmaz: „A direktmarketinges őssejtbiznisz gyors és világméretű virágzása idején ez a tanulmány nagyon is időszerű látleletet vesz fel a kanadai helyzetről. Célja az őssejtgyógyászat területén beruházó vállalkozók széles körének tájékoztatása, ami reményeim szerint végső soron a jövőbeni betegek hasznát szolgálja.”