Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel a csillagászok

Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel a csillagászok

Genfi csillagászok egy olyan exobolygót fedeztek fel, aminek felhevült légköre szinte ballonszerűen felfújódott héliummal. Ezt a gázt fújja el egy közeli csillag sugárzása óránkénti 10 ezer kilométeres sebességgel.

Bár a Földön ritka,

az univerzumban a hélium a hidrogén után a második leggyakoribb elem.

2000 óta ez a nemesgáz számít a Naprendszeren kívüli bolygók légkörének legvalószínűbb indikátorának. A tényleges bizonyítás csak nemrég sikerült a csillagászoknak.

A Science című tudományos folyóiratban mutatta be a Genfi Egyetem vezetésével végzett vizsgálatait egy nemzetközi kutatócsoport.
A HAT-P-11b gázóriás egy „meleg Neptunusz”. Mérete a Naprendszerünkben lévő gázbolygóéhoz hasonlatos, központi csillagához való közelsége miatt azonban

550 Celsius-fok uralkodik rajta.

A Neptunusz hőmérséklete mintegy mínusz 223 Celsius-fok.

A Helium Tail Trails This Fluffy Alien Planet https://t.co/MYQitjPbeJpic.twitter.com/aGcTAefBsq

— SPACE.com (@SPACEdotcom) 2018. december 6.

Az exobolygók légkörében a hélium jelenlétének bizonyítása eddig azért volt olyan nehéz, mert

a gáz színképi spektruma az infravörös tartományban,

így a legtöbb műszer tartományán kívül van – olvasható az egyetem csütörtöki közleményében.

A Hubble űrteleszkóp és egy másik, egy speciális spektrográffal rendelkező, földbázisú teleszkóp segítségével jutottak a tudósok a HAT-P-11b-n lévő hélium nyomára. A spektrográf a különböző hullámhosszú fényt különböző színekre bontja szét, és detektorokkal megméri.

Azt feltételeztük, hogy a csillagához való közelsége befolyásolhatja ennek az exobolygónak a légkörét

– mondta Romain Allart, a tanulmány vezetője, a Genfi Egyetem kutatója. Az új mérések egyértelműen megmutatták, hogy a csillag sugárzásának hatására a légkör felfúvódott, és az űrbe szökik – tette hozzá a szakértő.

Ezt a felismerést egy szimulációval is alátámasztották, amelynek segítségével végigkövették a héliumatomok mozgását.
„A hélium 10 ezer kilométer per órás sebességgel fújódik a nappali oldalról az éjszakai oldalra” – mondta Vincent Bourrier kutató.

Mivel a hélium egy nagyon könnyű gáz, gyorsan kiszabadul a bolygó gravitációs erejének hatása alól, és egy nagy felhőt képez.

Ettől van a HAT-P-11b-nek olyan alakja, mint egy felfújt héliumballon.

Az eredmények új lehetőségeket nyitnak az exobolygók légkörének kutatásában. Megmutatják, hogy ezeknek a légköröknek a jelzései jobban kutathatóak földbázisú teleszkópokkal, mint olyan űrteleszkópokkal, mint a Hubble – amennyiben megfelelő spektrográffal vannak felszerelve.

A közeli jövőben további ilyen műszerrel ellátott földbázisú teleszkópot kell építeni – vonták le a következtetést a tudósok.