Hazánkban a szív- és érrendszeri halálozás mintegy 45 százalékkal magasabb, mint az EU átlaga, évi kb. 65.000 haláleset a keringési rendszer zavara miatt következik be. A legsúlyosabb helyzetben azok az igen nagy kockázatú betegek vannak, akiknél a magas koleszterinszint betegséget örökletes hajlam okozza. Ez a leggyakoribb monogénesen öröklődő anyagcsere kórkép, mégis nagyon kevés beteget diagnosztizáltak közülük.
A genetikailag öröklött magas koleszterinszint-betegség azt jelenti, hogy a betegségben érintett személy az egyik szülőtől normális struktúrájú LDL receptor gént örököl, de a másik szülőjétől egy funkcionálisan nem működő, mutáns génpárt kap.
A jól működő LDL receptor működése így lelassul, ennek következtében alakul ki a 8 mmol/liter fölötti, extrém magas LDL koleszterinszint, miközben a triglycerid szint normális, és a védőfaktor HDL-koleszterin szint is normális lehet.
Két típusa van az örökletes magas koleszterinszintnek, a sokkal gyakoribb az úgy nevezett heterozigóta formája. Európai vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy összesen 20-50.000 főre tehető a betegségben érintett személyek száma, előfordulási gyakorisága 350-400 emberből egy beteg.
A ritkább, de súlyosabb fajtája a familiáris hiperkoleszterinaemiának a homozigóta formája, ami egymillióból egy embert érint, de van olyan ország, ahol minden 300.000 főre jut egy ilyen beteg. Ennél a típusnál az LDL szint 36,11-55,56 mmol/l között van, ami több mint hatszorosa a normál értéknek.
Az örökletes magas koleszterinszint betegség során
a génhiba miatt az anyagcsere, konkrétan a lipidanyagcsere súlyos zavart szenved, emiatt a heterozigóta betegek korai felnőttkorban, már a húszas éveik elején szívinfarktust kaphatnak. A homozigóta betegek viszont még korábban, gyermekkorban is súlyos érelmeszesedést kapnak, és tizenévesen szívelégtelenségben, vagy az infarktus szövődményeként meg is halhatnak.
Az igen nagy kockázatú hiperkoleszterinémiás betegeknél az LDL-koleszterin célértéket 1,8 mmol/literben határozták meg.
Az újabb vizsgálati eredmények szerint a hazai gyakorlat messze elmarad ettől, a háziorvosi praxisokban 20 százalék alatti a célérték elérése, míg a szakorvosi praxisokban 30 százalék alatt volt az elérési arány a hagyományos terápiás kezelések alkalmazásával.
A PCSK9-gátló alkalmazása a teljes lipid panelra hat, és az eddigi vizsgálatok alapján a célérték arány elérése e kezeléssel 60-70% körülire emelkedik, és a koleszterinszint csökkentésen túlmutató kedvező hatásokat is tapasztaltak.
Ha gyermekek esetében 6,5 mmol/liter felett van a koleszterinszint, míg felnőtteknél 7,8 mmol/liter felett, úgy, hogy közben a triglycerid és az egyéb lipid paraméterek nem emelkednek, akkor feltétlenül gondolni kell az örökletes magas koleszterinszint-betegségre, főleg ha a családban férfiaknál 55 éves kor, míg nőknél 60 éves kor előtt szív- és érrendszeri megbetegedés fordult elő.
A betegség korai felismerése és kezelése a beteg szempontjából életmentő.
Az örökletes magas koleszterinszint betegségnél minél korábban el kell kezdeni a kezelést, mivel a „A koleszterin nem alszik!". Minden nap késedelem, amikor a magas koleszterinszintet nem kezeljük elég következetesen, lehetőséget teremt arra, hogy az atherosclerosis elinduljon, márpedig az instabil plakkok kifejlődéséhez nagyon rövid idő is elegendő lehet.
Márpedig tudjuk, hogy sokszor nem is a szignifikáns érszűkületek, hanem a kisebb, de instabil, koleszterinben dús plakkok megrepedése okozza az infarktust.
A nemrégiben elkészült Nemzeti Népegészségügyi Stratégia, Keringési Betegségek-ben szereplő tények szerint: „A magyarországi felnőtt lakosság kétharmadának kórosan emelkedett a koleszterinszintje.
Magyarországon jelenleg kaszkád szűrést végeznek, ami azt jelenti, hogy ha a háziorvos felfedezi a betegséget, akkor az FH-s beteg első, másod és harmadfokú családtagjait is elkezdik szűrni. A családi halmozódás és az örökletesség miatt nemrégiben elindult egy online program a familiáris hiperkoleszterinaemiás betegek regisztrálására. A regiszter célja, hogy tudják szűrni a betegségben érintetteket, és egységes kezelést kaphassanak.
A megelőzés életet menthet, mégis nagyon kevés a betegségben diagnosztizált, és terápiára kerülő betegek száma. Már gyermekkorban szükséges volna szűrővizsgálatokat végezni, ami egy egyszerű koleszterinszint mérést, vagy LDL-koleszterinszint mérést jelentene a fiataloknál és a családtagok körében a kórelőzmények feltérképezésére.