Érdemes negyedévente AIDS-szűrésre járni

Az AIDS időben felfedve karbantartható

December elsejét az az AIDS elleni küzdelem világnapjává nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet 1998-ban, hogy figyelmet szenteljen a halálos betegség elleni védekezés fontosságának, és hangsúlyozza a nemzetközi összefogás szükségességét. Magyarországon a legfrissebb adatok szerint 1985 óta 3728 HIV-fertőzöttet regisztráltak, ez a szám pedig évről évre rohamosan növekszik. Hogy milyen életkilátásai vannak ma annak, akinél diagnosztizálják a betegséget, és mit lehetne tenni a fertőzöttség csökkentése érdekében, arról Dr. Várkonyi Viktória, a Magyar STI Társaság elnöke, a Belvárosi Orvosi Centrum bőr- és nemigyógyász szakorvosa mesélt az Origónak.

Milyen életkilátásai vannak annak, akiről ma kiderül, hogy HIV-fertőzött?

Ha időben derül ki valakiről a HIV-fertőzöttség, akkor az életkilátásai, ha betartja az orvos által előírt utasításokat, szedi a gyógyszereket, semmivel sem rosszabbak, mint a nem HIV-fertőzötté.

Az Egyesült Államokban végeztek olyan statisztikai analízist, melyben összevetették a HIV-fertőzöttek és a nem HIV-fertőzöttek átlagos életkorát – kiderült, hogy csak egy évvel rövidebb a betegeké.

Dr. Várkonyi Viktória, Belvárosi Orvosi Centrum Fotó: Koncz Márton - Origo

Ennek természetesen alapfeltétele, hogy a fertőzés időben, és ne akkor derüljön ki, mikor valaki már az AIDS-stádiumhoz közelít, annak valamely betegségtünetét kezdi mutatni. Onnan is vissza lehet ma már táncolni, de az életkilátások némileg rosszabbak.

Mikor volt a nagy áttörés, mióta tudják ilyen szinten kezelni ezt a betegséget?

1985-ben csatlakoztam a HIV/AIDS visszaszorításáért létrejött mozgalomhoz, a nagy áttörésre nagyon jól emlékszem.

1996-ban egy világot rengető bejelentés történt a Nemzetközi AIDS Konferencián Vancouverben: olyan gyógyszer bevezetéséről beszéltek, ami minden korábbinál hatásosabban tudta blokkolni a vírus szaporodását.

Őrületes sebességgel alakult a kutatás ezen a területen, és sorban jöttek ki az újabb gyógyszerek: míg régen egy maréknyi gyógyszert szedtek a betegek, akkor addig ma már egy-két tablettában voltak koncentrálva a hatóanyagok, melyek a vírus szaporodását, sejtbe való belépését, onnan való kijutását, a sejt megfertőzését nagymértékben gátolják.

Akiről ma kiderül a kezdeti szakaszban, hogy HIV-fertőzött, annál viszonylag gyorsan el lehet érni, hogy a vírus kimutathatósága a kimutathatósági érték alá csökkenjen – márpedig, ha le van gátolva, és nem lehet kimutatni a betegek vérében magát a vírust, akkor az azt jelenti, hogy a szexuális váladékukban is kimutathatatlanná válik.

Ezért mondják azt, hogy gyakorlatilag, akiknél a vírusszám a határérték alatt van, azok a másik egyén számára nem jelentenek fertőzési veszélyt.

A világ AIDS fertőzöttjei Forrás: commons.wikimedia.org

Én ennek ellenére úgy gondolom, hogy miután a medicinában 100% nincsen, bizonyos védelem ilyenkor sem árt – és nemcsak a HIV, hanem az összes többi fertőzés miatt, amit egy felelőtlen szexuális aktusból össze lehet szedni. A HIV-fertőzés, pl. vérbaj, tripper, hosszasan lehetne sorolni.

Lehet pontosan tudni, hogy Magyarországon jelenleg hány HIV-fertőzött él?

A 2018. szeptember 30-ával bezáróan közzétett friss adatok szerint Magyarországon 1985-től összesen 3728 HIV-fertőzöttet találtak, de ebben a számban benne vannak azok is, akik már nem élnek.

A nemi lebontás számai alapján jól látszik, hogy a férfiak messze magasan érintettek: 2845 férfi, 367 nő került kiszűrésre, és 516 főre ismeretlenül hivatkoznak, ők anonim szűrésen kerültek be a statisztikába.

Ha a rizikócsoportokat vesszük figyelembe, akkor az EMMI Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály adataiból az is kiderül, hogy a 3728 egyénből 2118 tartozik a homo/biszexuális csoporthoz, a heteroszexuálisok száma pedig ennél lényegesen kisebb, 495 fő.

Hogy tekint a környezet, a társadalom a HIV-fertőzöttökre?

Nehéz ezt megítélni, maximum az érintettek révén lehet valamennyi rálátásom. Van, aki azt meséli, hogy a közvetlen környezete, akivel megosztotta, elfogadta, de a tapasztalat az, hogy a frissen kiszűrt HIV-fertőzöttek ezt nem mesélik, nem újságolják el másoknak.

Dr. Várkonyi Viktória szerint alapfeltétel, hogy a fertőzés időben, és ne akkor derüljön ki, mikor valaki már az AIDS-stádiumhoz közelít Fotó: Koncz Márton - Origo

Általánosságban negatívan ítélik ezt meg az emberek, bár természetesen vannak kivételek. Az a véleményem, hogy bárki beleeshet ebbe a csapdába.

Lehet egy stabil partnerkapcsolatban is az egyik fél hűtlen, és beviszi a fertőzést – nemcsak ezt, hanem az összes többit. Erre is van számtalan példa.

A szexuálisan aktív egyéneknek ismerni kellene azt, hogy van egy ilyen fertőzés, ami nemcsak egy rizikócsoportot érinthet, hanem mindenkit, akinek szexuális élete van, és a partnerkapcsolatait intenzíven váltogatja, vagy az ő partnere váltogat (a tudta nélkül). Mindenki saját magában lehet biztos, be lehet vinni a fertőzést úgy is a kapcsolatba, hogy a gyanútlan fél nem is feltételezi a másikról.

Mit gondol, megfelelő mértékű a tájékoztatás, felvilágosítás a témában?

Amit én hiányolok, és szerintem mindenki más is, aki ezen a területen dolgozik, az, hogy nagyon kevés az információ.

Jó lenne, ha nemcsak december 1-jén, az AIDS világnapján lenne szó arról, hogy bárki elkaphatja ezt a fertőzést – ami ugyan ma már nem törvényszerűen vezet egyenes úton a halálhoz, hanem időben felfedve karbantartható.

Emlékszem, a kilencvenes években nem lehetett úgy bekapcsolni a királyi tévét, hogy ne úszott volna el egy jó, máig a fülemben csengő dallamra egy óvszer, fölé írva, hogy NO AIDS.

„Ami csak úgy megtörténik” – AIDS elleni kampány a kilencvenes években Forrás: profiles.nlm.nih.gov

Akkoriban rengeteget jártunk felvilágosítást tartani, az AIDS világnapján voltak iskolai rendezvények, középiskolások kérdéseire válaszoltunk órákon át.

Ha manapság van is valamilyen felvilágosítás, a kapcsolt betegségek biztosan hiányoznak a HIV és az AIDS mellől, pedig nagyon gyakran tripper, szifilisz vagy HPV is társul ezekhez.

A klasszikus nemi betegségek reneszánszukat élik, nem csak akkor és azoknak kell foglalkoznia velük, akik épp elkapták.

Mennyire tájékozottak ezen a téren az emberek?

Akik úgy gondolják, hogy fertőződhetnek, azaz magukat a rizikócsoportba sorolják, jobban képben vannak, mint azok, akik nem. Persze ők is hajlamosak elfelejteni, hogy létezik óvszer, ami sok mindentől megvédi az embereket, és csak későn jön az ijedtség.

Az ajánlott rendszeres szűrés mit jelent? Éves ellenőrzést, vagy érdemes gyakrabban szűrővizsgálatra jelentkezni?

Sok partnerváltás esetén érdemes negyedévente szűrésre járni, és azoknak is ajánlott, akik épp belemennek egy új kapcsolatba, partnerváltásban vannak.

Ha az AIDS-et időben felismerik, a beteg állapota stabilizálható Forrás: torange.biz

Azt tapasztaljuk, hogy sokan új partnerkapcsolat előtt eljönnek szűrésre, de érdemes lenne ezt mindkét félnek megtenni. A ma levett vér az elmúlt négy hétre még nem ad választ, ezt érdemes tudni!

Mit javasol, hogyan lehetne felhívni a figyelmet a HIV és a többi szexuális úton terjedő betegség megelőzésére?

A szexuális élet valahogy még mindig tabukérdés, sok gyerek úgy kerül be a szexuális körforgásba, hogy nem hallott annak veszélyeiről.

Dr. Várkonyi Viktória szerint a megelőzés, a védekezés és a rendszeres szűrés a legfontosabbak Fotó: Koncz Márton - Origo

A megelőzés, a védekezés és a rendszeres szűrés a legfontosabbak, de azt is tudni kell, hogy ha gyorsan kialakuló tünet van a nemi, végbéltájékon vagy a szájüregben, azonnal el kell menni orvoshoz – főleg, ha felbukkanása szexuális aktushoz köthető.

Nem lehet elégszer ismételni, hogy aki alkalmi kapcsolatba, diszkókapcsolatba, orális kapcsolatba keveredik egy idegennel, az megadja az esélyt arra, hogy fertőződjön.

Aki alkalmi diszkókapcsolatba keveredik egy idegennel, az megadja az esélyt arra, hogy fertőződjön Forrás: pexels.com

Hozzá kell tenni, hogy amikor jön a rózsaszín ködfüggöny, az emberek nem nagyon gondolkodnak, és mennek az ösztönök után. Ésszel kell a szexuális életbe fejest ugrani, erre pedig a szülőknek is fel kell hívni a kamaszok figyelmét – bár sokszor tapasztaljuk, hogy a szülőknek is szükségük lenne felvilágosításra.