Olyan mértékeket öltött az éghajlatváltozás, hogy az már nem csupán egy félelmetes, extrém időjárási körülményekkel küzdő embereket bemutató katasztrófafilm, hanem kőkemény valóság.
A jelenségek magukért beszélnek: erdőtüzek, rendkívüli meleg, áradások, szárazság, túl sok csapadék"
– mutatott rá Paolo Bertoldi, az Európai Bizottság energiahatékonysági vezetője Katowicében, ahol ezúttal a tudomány és gyakorlat került a fókuszba. – „Ma már az 1,5 Celsius-fokos emelkedés kétharmadánál járunk. Az 1850-es évek óta a hőmérséklet egy fokkal emelkedett, ez pedig épp elegendő az extrém időjárási jelenségek gyakoribb megjelenéséhez."
Nem véletlen, hogy gyors gazdasági paradigmaváltásra van szükség, amelybe a döntéshozóknak is be kell kapcsolódnia.
A klímaváltozás még annál is sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint azt korábban gondolták volna. Ez a legfőbb megállapítása az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentésének, amelyet negyven ország közel száz tudósa állított össze, mintegy hatezer tanulmány elemzése után.
A párizsi klímamegállapodásban rögzített másfél Celsius-fokos globális felmelegedési cél környezeti hatásait vizsgálva arra jutottak, hogy ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor világszerte súlyosabbá válhatnak a szárazságok, nőhet a nyomorban élők száma, súlyosbodnak az élelmezési problémák, és számos, part menti területet elönthet a tenger.
A kutatók mindezt már 2040-re prognosztizálták, tehát a jövő nemzedéke egyre kisebb eséllyel láthatja majd például a korallzátonyokat, amelyek egy emberöltőn belül szinte teljesen kipusztulnak. Az IPCC jelentése sokkoló adatokat közöl, és felkészíti az emberiséget a drámai következményekre.
A felmelegedés hosszú távú változásokat idéz elő az éghajlati rendszerben, és a klímaváltozáshoz kapcsolódó kockázatok egyre magasabbak"
– hangsúlyozta Debra Roberts, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) társelnöke. – „Nem tehetünk mást, erősíteni kell a globális választ az éghajlatváltozás jelentette fenyegetésre, és megduplázni a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolására irányuló erőfeszítéseket."
A jelentés szerint már a másfél fokos felmelegedés is elegendő a drámai következményekhez. Ez azért is fontos információk, mert a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben arról rendelkeztek, hogy a felmelegedést 2 fok alatt tartják.
Ha meg akarjuk menteni a világot, át kell alakítanunk a városainkat, az energiafelhasználásunkat, a tömegközlekedést, a környezetünket és végső soron a a gondolkodásunkat"
– hangsúlyozta Katowicében a társelnök. – „Nincsenek újabb éveink arra, hogy tervezgessük a változást: ennek most jött el az ideje."
A klímaváltozás 1,5 Celsius fok alatt tartása az élővilág szempontjából is kulcsfontosságú: az éghajlatváltozás biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra gyakorolt hatásai visszafordíthatatlanok.
A vizsgált 105 ezer faj több mint a fele veszítheti el élőhelyét, de az invazív fajok elterjedése, valamint az erdőtüzek is hatalmas kockázattal járnak"
– mutat rá a jelentés. – „Az óceánok emelkedő hőmérséklete, valamint a természetesen vizek növekvő szennyezettsége drámai hatással lesz a benne élő élővilágra, a halászatra, és így az élelmiszerbiztonságra, amivel közvetetten az emberiségre is."
A jelentés mintegy 54 billió dollárra becsülte a drámai felmelegedés költségeit, de arra is rámutatott, hogy ha a 1,5 fokos felmelegedéssel szemben elérjük a 2 fokos melegedést, akkor ez a számla 69 billió dollárra is emelkedhet.
Milliók egészsége a tét"
– fogalmazta meg Debra Roberts. – „A fokozódó éghajlatváltozás súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti kárai csupán azonnali, hatékony intézkedésekkel, és átfogó gazdasági szerkezetváltással lehet elkerülhető."
Ahhoz, hogy a klímaváltozást 1,5 Celsius fok alatt tartsuk, számos lépést kell tennünk. A jelentés ezek között említi például, hogy a század közepére a megújuló (nap, szél, stb.) forrásból származó energia jelenleg húsz százalékos részesedését 67 százalékra kell növelni. Kiemeli azt is, hogy
a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A globális energiaigények mérséklése, a fogyasztási szokások mélyreható változásai, valamint a bioüzemanyagok elterjesztése mind-mind megoldási alternatívákat kínál.