Óriási kihívással kell szembenéznie a szénalapú gazdasági régióknak, köztük Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország mellett Magyarországnak is.
Az ENSZ legutóbbi jelentése világosan rámutat: a szénalapú áramtermelés arányát kettő százalék alá kell szorítani, különben nem csökken a megfelelő mértékben a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés, de a globális felmelegedés sem marad a még elfogadható szinten.
Az ENSZ lengyelországi klímacsúcsán (COP24) kedden az Átalakuló Szénrégiók kezdeményezés (Coal Regions in Transition) is a központba került. Az unióban működő szén-, illetve lignittüzelésű erőművek kétharmadát ugyanis a magas károsanyag kibocsátás és a termelő egységek elöregedése miatt be kell majd zárni 2020 és 2030 között.
A klímaváltozással szembeni küzdelemben egy őszinte, reális és átlátható szabálykönyvre van szükségünk Markku Markula, az Európai Uniós Régiók Bizottságának első alelnöke szerint.
A szakember rámutatott: az éghajlat védelmére irányuló erőfeszítések mindennél fontosabbá váltak, és valóban el kell köteleznünk magunkat az üvegházhatást okozó gázok csökkentése érdekében.
Egy ideális, szénmentes és energiatiszta világban a tudományos eredmények találkoznak a gazdasági és politikai törekvésekkel"
– mondta az alelnök az Origonak adott interjújában. – „Fontos, hogy ne csupán egy kijelölt, keskeny ösvényen haladjunk, hanem legyünk nyitottak, amivel erősítjük a gyakorlati megvalósítást, segítjük és támogatjuk a változásra irányuló törekvéseket."
Hozzátette, hogy ha figyeljük a pozitív példákat a fenntartható hajózástól kezdve a szenet helyettesítő szélenergián át a biodiverzitás értékmegőrzéséig, akkor biztosak lehetünk abban, hogy jó úton járunk.
Ez a fontos munka már a családban és az iskolákban kezdődik"
– válaszolta az alelnök az Origo kérdésére. – „A pozitív példák látványosak és ragadósak, de ahhoz, hogy tartani tudjuk a párizsi egyezményben foglaltakat, a korábbiaknál is ambiciózusabbnak kell lennünk. A tiszta energiaforrásokra való átállás hatalmas változásokat és technológiai kihívásokat jelent."
Jelenleg az Európai Unió energiatermelésének 15 százaléka származik a széniparból és mintegy 240 ezren dolgoznak a szénszektorban. A „szénmentesítés" azonban igen kedvező környezeti, klíma- és egészségi hatásokkal jár majd.
A klímaváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amivel az emberiségnek szembe kell néznie"
– mutatott rá Miguel Arias Canete, az Európai Bizottság éghajlat és energiapolitikáért felelős uniós biztosa. – „A szénalapú gazdasági régióknak segítségre van szükségük a gazdaságuk modernizálásában, és abban, hogy a megfelelő módon tudjanak felkészülni a szénalapú gazdasági szerkezet technológiai, illetve strukturális átalakítására.
Ez nem lesz könnyű, hiszen a szén évtizedek óta az európai villamosenergia-termelés egyik gerincét jelenti."
Az Európai Unióban jelenleg tizenkettő ország negyvenegy régiójában működnek széntüzelésű erőművek, a legtöbb (több mint ötven) Németországban.
Az európai energiaunió alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő átmenetének megvalósítása jelentős technológiai, gazdasági és társadalmi kihívásokat jelent.
Az elmúlt évtizedekben a szénszektorban teljes körű centralizáció történt, most pedig ennek pont az ellenkezőjének lehetünk a tanúi"
– mondta Jerzy Buzek, korábbi lengyel miniszterelnök és az Európai Parlament korábbi elnöke. – „Ma már elkezdtük megérteni, hogy a tiszta energiára való átállás rengeteg előnnyel jár, bár kétségtelen, hogy a feketét kizöldíteni hatalmas kihívás mindannyiunknak."
Az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátásra való áttérés gondos tervezést, technikai támogatást és regionális befektetéseket igényel, hogy az érintett régiók és városok alkalmazkodni tudjanak a megváltozott viszonyokhoz.
A 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény célkitűzése, hogy a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2, de lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokban korlátozza.
Az idei, katowicei tanácskozás résztvevői az ehhez szükséges „szabálykönyvet" is szeretnék megalkotni.