Száz éve még dúvadként irtották a madarakat

Rétisas reggeli terepszemléje a puszta felett

A védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető mérgezések visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást írt alá Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Balogh János országos rendőrfőkapitány és Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója. 

Nem is olyan régen, még dúvadként irtották a madarakat

A csütörtökön Dunakeszin aláírt megállapodás célja, hogy folytatódhasson a méregkereső kutyák képzése - emelte ki az államtitkár.

A réti sas a fokozottan veszélyeztetett madárfajok közé tartozik Forrás: MTI/Oláh Tibor

Rácz András felidézte, hogy a 20. század elején még dúvadgyérítés címen bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt, majd sajnálatos módon, az ezredfordulón újra elindult.

Rétisas reggeli terepszemléje a puszta felett Forrás: Morvai Szilárd

Hozzátette, hogy 2012-ben az Európai Unió által is támogatott Helicon Life+ program keretében sikerült megkezdeni az első méregkereső kutya kiképzésé,t és így később 450 madármérgezéses eset vált ismertté, amelynek nagy része védett fajokat érintett.

Nemzetközi együttműködés a madármérgezések visszaszorításáért

Az államtitkár elmondta, hogy a 2012-es projekt után tavaly megindult a program folytatása PannonEagle LIFE néven és tovább bővült a résztvevők köre a környező országokkal. Ausztria, Szerbia, Csehország és Szlovákia szakemberei

a magyar szakemberekkel közösen tovább tudnak dolgozni a parlagi sasok megőrzéséért és a ragadozómérgezések visszaszorításáért.

Balogh János országos rendőr-főkapitány szólt arról, hogy a madármérgezések egyszerre több bűncselekményt is magukba foglalnak, így például az orvvadászatot, az állatkínzást és a méreggel való visszaélést, ezért fontos a rendőrségnek az ilyen esetek visszaszorítása, megelőzése.

Már bírósági ítélet is született madármérgezés miatt

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója arról beszélt, hogy a kutyás keresőegység felállítása még az első projekt keretében is újdonságként volt.

Fiatal parlagi sas száraz akácon Forrás: Morvai Szilárd

Hozzátette, hogy a projektek előtt nem sikerült bíróság elé vinni, sőt sokszor még felderíteni sem a hasonló ügyeket, de 2016 végére már

több felderítés is a bíróság elé került és született felfüggesztett börtönbüntetés is.

A sajtótájékoztató végén a kiképzett speciális keresőkutyák és vezetőik keresőgyakorlati szituációt mutattak be.

(Forrás: MTI)