Minden vonásában egy középkori város mini modellje

Hum kiérdemelte a világ legkisebb városa címet

A maga mintegy húsz lakosával méltán érdemelte ki Hum a világ legkisebb városa elnevezést. A gazdag történelmi emlékekkel rendelkező horvátországi település az építészet és a középkori kultúra szimbóluma. Csupán 550 kilométerre fekszik Budapesttől.

Önmagában is emlékműnek tekinthető

Képzeljen el egy helyet, ahol mindig talál parkolóhelyet. Ahol még a legforgalmasabb időszakokban sincsenek forgalmi dugók. Ahol a nyári szezon csúcspontján sem kell a turistákat kerülgetni. Ahol az étteremben mindig van szabad asztal. Az elképzelt hely azonban nem utópia, hanem egy apró település a horvátországi Isztria központjában.

Hum csupán egyórás, kellemes autóút a népszerű nyaralóhelynek számító Umagból, és nem mellesleg kicsit több, mint ötórás utazás a magyar fővárosból.

Hum kiérdemelte a világ legkisebb városa címet Forrás: experience-creator.com

Az Isztriai-félsziget rejtett barátságos részén az egész település joggal tekinthető önmagában is egy emlékműnek.

A humi városkapu a 11. század óta áll Forrás: commons.wikimedia.org

És bár a lakosság számából adódóan nehezen lehetne város, mégis megmaradtak az olyan városias jellegzetességei, mint a városközpont, a városkapu és a városfalak.

Fennmaradt a középkori város szerkezete

A legenda szerint Hum a kőből épült, és az alapítók az alapanyagot a Mirna-völgyből hozták a területre, amelyet egykor elvarázsolt óriások építettek. Ezt hallva az sem meglepő, hogy a dombtetőn található település fő forrásának a Mirna folyó tekinthető.

Egy eldugott kis utca Hum városában Forrás: commons.wikimedia.org

Hum az ókor óta létezik, és a közös történelme, kultúrája révén kapcsolódik az isztriai településekhez.

A város első írásos emléke 1102-ből származik, amikor II. Ulrik isztriai őrgróf adománylevelet juttatott a településre

– írja az Europeupclose portál. – A történelem évszázadai során állt az aquileai pátriárka fennhatósága alatt, a 15. századtól pedig velencei birtokként tekintettek rá egészen 1797-ig.”

Kulturális és természeti szépségekben is bővelkedik Forrás: experience-creator.com

Hum 1615-ben súlyos károkat szenvedett az uszkók (törökök erőszakoskodásai elől menekülő nép) háborúi során Frangepán Farkas és Miklós seregeinek támadásától. A várost ekkor a környező településekkel együtt felégették. Ám a kis területű, középkori város szerkezete a mai napig fennmaradt, benne a középkori városfallal.

Megtartották az egykori választási rendszer sajátosságait

A 16. századtól Hum lakosai maguk közül választhattak elöljárókat és a szeniorátust. A település azóta is tiszteletben tartja a hagyományokat és a régi szokásokat.

Szinte visszautazunk a középkorba Forrás: experience-creator.com

A világ legkisebb városának lakossága évente, egy régies módszerrel választ polgármestert: összesen tizenegy, helyi szavazó vésheti bele a voksát egy-egy fapálcába, amely a raboš nevet viseli.

A választások tekintetében a modern társadalom valószínűleg elítéli a szavazás szabályait, hiszen Humban csak a férfiak jogosultak a szavazásra, és a tisztségeket is csak férfiak tölthetik be

– írja az essenceofcroatia.com. – A város szavazórendszere mindenesetre eléggé egyszerű és átlátható: a szavazópolgárok egy-egy rovást tesznek az általuk választott jelölt neve mellé egy botra.”

Régi kincseket rejtenek az ódon városfalak Forrás: experience-creator.com

A különös választási rendszert amúgy a nők sem bánják, ugyanis a polgármester ezt leszámítva odafigyel az esélyegyenlőség érvényesülésére.

A cirill ábécé előfutára is megjelent a településen

Az írásos történelmi emlékek szerint a településnek 1857-ben 84, 1910-ben 119, 1921-ben 976, 1961-ben 40 lakosa volt. Népessége manapság már évek óta mindössze 17 és 25 lakos között mozog.

Hum minden vonásában egy középkori város minimodellje: kicsi, keskeny utcákat körülölelő falak, egy templom, egy harangtorony és egy kis tér.

A másik utcában a város egyetlen étterme és ajándékboltok találhatók.

A Szent Jeromos-templom a 12. században épült Forrás: commons.wikimedia.org

Legjelentősebb épülete a 12. században épült Szent Jeromos-templom, amelynek falai ókori metszetekkel büszkélkednek: az elveszett Glagolita kézirat freskói és versei nagy történelmi és kulturális jelentőséggel bírnak a régióban.

Egy dalmát kolostor falának glagolita felirata Forrás: commons.wikimedia.org

A kéziratot a horvát nyelv legkorábbi formájaként, a cirill ábécé előfutárjaként tartják számon. A területre egykor a misszionáriusok vihették, akik szerették volna lefordítani és mindenki számára elérhetővé tenni a Bibliát.

A negyven önálló és egy kiegészítő jelből álló szláv ábécé a területen glagolita nevet kapta, a glagolica terminus ugyanis a horvát szerkesztésű egyházi szlávból származik.

A horvát katolikus papok neve, a glagoljasi a horvát glagoljati (beszél) igéből alakult ki.