Európában és Afrikában röviddel napfelkelte előtt alakul ki a teljes holdfogyatkozás, míg Észak- és Dél-Amerikából az éjszaka kezdetén vagy közepén lesz látható.
A Hold magyarországi idő szerint hajnali 4 óra 34 perc és reggel 7 óra 51 perc között lesz a Föld árnyékában. A holdfogyatkozás kezdetekor az árnyék bal oldalról kezdi eltakarni a Holdat.
A teljes fogyatkozás nagyjából egy órán át fog tartani,
de eközben a Hold korongja látható halványan derengő vöröses színben látható lesz, ezért is hívják ezt a jelenséget vörös, vagy vérholdnak. A vörös szín ugyanannak a légkörfizikai jelenségnek köszönhető, ami miatt a naplemente rózsaszín, vörös, vagy éppen narancsos színű.
"A Föld légköre egy kicsit megtöri a napfényt, amely elhajol a Föld oldala mentén, és eléri a Holdat" - magyarázta Walter Freeman, a Syracuse-i Egyetem tudósa a jelenség optikai hátterét. Másrészt, a teljes földárnyékba merült Holdat ugyan nem éri a nap fénye,
azonban a Föld által visszavert fény mégis megvilágítja az égitestet, ezért látszik, még ha halványan is.
Újhold után, amikor még igen vékony a Hold növekvő sarlója, a fényes "kifli" mellett a hamuszürke fény miatt az egész halványan derengő holdkorongot kivethetjük.
"Ez a kis mennyiségű vörös fény eléggé megvilágítja a Holdat ahhoz, hogy látható legyen. Ahelyett, hogy fényes és fehér lenne, a Hold nagyon halványan és vörösen lesz látható, tízezerszer halványabban, mint általában" - tette hozzá a szakember.
Bár teljes holdfogyatkozások általában évente 1-3 alkalommal történnek, a
mostani január 21-re virradó égi jelenség után három évig nem lesz látható teljes fogyatkozás.
A következő teljes holdfogyatkozásra 2022. május 16-án fog sor kerülni.
Teljes holdfogyatkozások csak akkor történnek, amikor a Föld pontosan a Nap és a Hold között halad el.
A holdfogyatkozás figyelemmel követéséhe nincs szükség speciális szemvédelemre,
mivel a Hold nem termel fényt, csak a Nap fényét veri vissza.
"A Hold sohasem annyira fényes, hogy kárt okozzon a szemnek, mint a Nap, a napfogyatkozáskor" - mondta Freeman.
A január 21-i teljes holdfogyatkozás annyiból is különleges, hogy éppen szuperhold lesz.
Szuperholdról akkor beszélhetünk, amikor égi kísérőnk ellipszis alakú pályáján haladva teliholdkor perigeumba kerül, azaz ekkor ér a Földhöz legközelebb.
Ilyenkor csaknem 50 ezer kilométerrel kisebb távolság választja el bolygónktól, mint apogeumkor, azaz a Hold pályájának a Földtől legtávolibb csücskén.
A közelségnek köszönhetően az égitest az apogeumkor megfigyelhető teliholdhoz képest 14 százalékkal nagyobbnak tűnik és 30 százalékkal fényesebben ragyog az égbolton.
(Forrás: MTI/AFP)