Egészséges állapotban van a New Horizons

Az MU69 és holdja (illusztráció)

A New Horizonstól kapott jelek megerősítik, hogy a NASA űrszondája átrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű aszteroida felett kedd hajnalban - jelentette kedden az amerikai űrhajózási hivatal.

A NASA tudósai szerint a New Horizons "egészséges" állapotban van órákkal az után, hogy 4729 napig tartó útja után átrepült a Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény fölött, amely 6,5 milliárd kilométerre van a Földtől. A jeleket a NASA űrkommunikációs hálózatának Madridban lévő antennái fogták. Az első rádióüzenetek az űrszonda állapotáról is küldtek adatokat.

Az űrszonda minden műszere pontosan működik, és megérkeztek az első felvételek is az Ultima Thuléről, amelyeket még az átrepülés előtt készített a New Horizons

– mondta Alan Stern, a tudományos misszió igazgatója.

Művészi ábra arról, ahogy a New Horizons megközelíti a kisbolygót Forrás: SpaceFlight Insider

Ezek megerősítették, hogy az aszteroida egy "mogyoró formához hasonló", nyújtott alakú, felső része keskenyebb, mint az alsó.

A tudósok azt sem zárják ki, hogy esetleg két egymás melletti égitestről van szó.

Az átrepüléskor készült első felvételek, amelyek szerdán érkeznek a Földre, fogják megerősíteni, hogy egy vagy két keringő égitestről van szó. Stern hozzátette, hogy az adatok a fény sebességével érkeznek a Földre. A New Horizons 3540 kilométerre közelítette meg a középkori irodalomban szereplő "távoli szigetről" elnevezett aszteroidát. Számítások szerint az űrszonda sebessége az Ultima Thuléhoz viszonyítva másodpercenként mintegy 11 kilométer volt.

A New Horizons képe a jeges égitestről Forrás: NASA / JHUAPL / SwRI Photo

A tudósok nem ismerik az égitest pontos méretét, becsléseik szerint százszor kisebb, mint a Plútó törpebolygó, amelynek az átmérője mintegy 2400 kilométer. Az aszteroida körül fagypont alatti a hőmérséklet, így a tudósok feltételezik, hogy megőrizte eredeti állapotát. Alan Stern korábban kifejtette, hogy

a Naprendszer e Naptól távoli térségének kutatása azért olyan fontos a tudósok számára, mert itt megmaradtak a 4,5 milliárd évvel ezelőtti állapotok.

A szonda az Ultima Thule felett elhaladva 900 felvételt készít, amelyek révén várhatóan először sikerül majd megismerni a kisbolygó formáját és összetételét. A 2006-ban indított New Horizons elképesztő felvételeket továbbított a Plútóról 2015-ben, amelyek közül több korábban soha nem látott, szív alakú képződményt ábrázolt.

Az MU69 és holdja (illusztráció) Forrás: NASA/JHUAPL/SwRI

Az Ultima Thulét 2014-ben a Hubble teleszkóp fedezte fel.

A tudósok három évvel később jöttek rá, hogy nem gömbölyű, hanem feltehetően hosszúkás, sőt az is lehet, hogy két különböző objektum.

Alan Stern még az aszteroida megközelítése előtt reményét fejezte ki, hogy nem ez lesz a New Horizons utolsó küldetése, újabb objektumokat is felfedezhet a Kuiper-övben és 2020-ra még távolabbra jut el. A találkozás alkalmából az Ultima Thule külön himnuszt is kapott, amelyet a Queen együttes asztrofizikai doktorátussal is rendelkező gitárosa, Brian May komponált.