A történelem során rengeteget változott a tökéletes női alak képe
A derék-csípő arányt a szépség, illetve a fizikai vonzóerő egyik mérőszáma
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Talán mindannyian tudni véljük, hogy milyen a tökéletes női alak. Vagy mégsem? Van, akinek Kim Kardashian közösségimédia-feltöltésein látható képeit, másoknak Marilyn Monroe érzéki domborulatait, és megint másoknak Beyoncé sportos formáit jelenti. Nem véletlen, hogy az „ideális" női testalkat titkát több ezer éve kutatják. A válasz a történelem során is folyamatosan változott.
Matematikai arányokban is mérhető az ideális
Az ókori görögök sokáig úgy képzelték, hogy az égbe nyúló Olümposz hegy legmagasabb csúcsán csendben ülnek és figyelnek az istenek. Talán azon is vitázhattak, hogy milyen lehet a leginkább ideális derék-csípő méretaránya.
Ám miközben figyelték az emberek gondolatait és viselkedését, egyre inkább összezavarodtak. Hogyan nézne ki a tökéletes női alak? Milyen matematikai aránya lehet a legmegfelelőbb testzsíreloszlásnak? Mitől lesz egy nő vonzóbb, mint a másik?
A tizenkét olimpiai istenség végül talán úgy dönthetett, hogy a döntés jogát meghagyja az embereknek.
Így változhattak a történelem során folyamatosan az ideák, az emberi test vonzerejének apró részletei, amióta világ a világ.
A szépség mérőszáma a derék-csípő méretarány
Manapság az ideálisnak vélt női testalkatot gyakran a szuperkarcsú modellek és sztárok határozzák meg. A kutatók szerint ez a ránézésre tökéletesnek ható alak olyan testméreteken alapul, amelyek úgymond átlépik a kulturális határokat és történelmi korszakokat.
A testzsírelosztás, valamint a derék-csípő arány mindig igen fontos tényezőt jelentett az ideális női forma meghatározásában
– mondta Devendra Singh, a Texas Egyetem pszichológiai professzora, aki az 1990-es években bonyolult számításokat végzett a témában. – A testzsíreloszlás a derék-csípő méretarány a szépség, illetve a fizikai vonzóerő egyik mérőszáma, megbízhatóan jelzi előre a szervezet ösztrogénszintjét és így a női termékenységet.
A kutatók szerint a fizikai szépség és vonzerő egyik meghatározó alkotóeleme a „megfelelő" derék-csípő arány: a 0,7 körüli derék-csípő aránnyal rendelkező nőket a férfiak magasabb eséllyel tartják vonzóbbnak.
A csípő mérete egyenes arányban van a medence méretével, és jól jelzi, hogy a szervezet mennyi zsírt (tartalék energiát) tud elraktározni
– mutat rá a Journal of Biological Psychology tudományos lap. – A derék mérete viszont információt ad a személy egészségi állapotáról, termékenységéről.
Ám a nyugati társadalmakban, ahol már nem áll fenn a szezonálisan visszatérő éhínség veszélye, a derék, amely az egyén aktuális egészségi állapotát jelzi, sokkal fontosabb szerepet tölt be, mint a csípő, amikor egy nő szépségét és vonzerejét kell felmérni.
Az erősen telt testalkat a termékenységet jelképezi
Az ideális női alakot vizsgálva az őskorban azonban a maitól egészen eltérő képet láthatunk.
A kihívásokkal teli környezet, a gyakori éhezés mind-mind azt jelentette, hogy elsősorban azok a nők tudtak érvényesülni, akik képesek voltak valahogyan növelni a testtömegüket
– mondta Viren Swami, az Anglia Ruskin Egyetem szociálpszichológiai professzora. – Ez ugyanis azt jelentette, hogy egészségesek és termékenyek.
Ezt az elméletet támasztják alá az őskori Vénusz-szobrok régészeti leletei is, amelyek összessége 35 000 és 7000 évvel ezelőtti időintervallumban keletkeztek.
Már első pillantásra is felismerhetően nőalakokat ábrázolnak, és valószínűleg termékenységszimbólumok, illetve a jólétet jelképezik.
Az erősen telt testalkathoz hangsúlyos mellek és vénuszdomb tartozik. Ezek közül is kiemelkedik a késő kőkorszakból, a Gravetti-kultúrából származó Willendorfi Vénusz, ami arra utal, hogy
tíz és százezer évvel ezelőtt az ideális női alak robusztus és kerek volt.
A kicsiny nőalaknak valószínűleg kultikus és vallási funkciói voltak.
A nőt, mint az élet forrását ábrázolták
A régészetben az ilyen típusú leleteket Vénusz-szobroknak nevezik, és a kutatók úgy gondolják, hogy a talán kissé eltúlzott szexuális vonásokkal rendelkező meztelen nők korabeli ábrázolása a korai termékenységi istennő képét követte. Ebből pedig az következik, hogy
az ókori világban az "asszonyos alak" jelentette az ideális női testképet.
Miután az élelemszerző életmód következtében a termékenység gondolata került előtérbe, ennek lett a jelképe a nő, az általános, mindenekfelett álló nő, a nagy Anya (Magna Mater), mint az élet forrása, aki mindennek a kezdete és vége.
A figurális ábrázolások pedig nem gyönyörködtetni kívántak, hanem a termékenységi varázslás szolgálatában álltak.
Az ókori görögök és rómaiak is Vénuszt vagy (más néven Aphroditét) tartották a szépség istennőjének, akit a szeretet, az öröm, a szenvedély, a szaporodás, a termékenység és a vágy istennőjeként is tiszteltek. A korabeli ábrázolásokon kivétel nélkül kerek arccal, nagy mellekkel és körte alakú testtel látható.
Egészséget és jólétet sugároztak
Vénuszt az ókori Rómában és Görögországban gyakran telt idomú testtel ábrázolták, ám a korábbi ábrázolásoknál kisebb mellekkel, teltebb csípővel és magasabb testtel.
Ez is azt bizonyítja, hogy a klasszikus női alakról szőtt elképzelés az évszázadok során sokat változott.
A 15. századi, itáliai reneszánsz hamisítatlan hangját képviselő Botticelli híres festményével, a Vénusz születésével ismét új ideákat teremtett:
a szépség a szellem és az anyag, az eszme és a természet egyesülését jelképezte.
Ennél a képnél a világhírrel büszkélkedhető festő majdnem teljesen hű maradt az ókori Vénusz-ábrázolásokhoz.
Később, a flamand festőművész, Rubens női portréi is pont azért járták be nagy sikerrel a világot a 16-17. században, mert "Rubenesque" megjelenésükkel (kövérkés és kerekded testükkel) egészséget és jólétet sugároztak.
Kritikusok szerint Rubens ragadta meg a legélethűbben a korszak nőideálját:
a szépségeszme néha olyan élethűre sikerült a vásznon, hogy az alkotásokat gyakran meg akarták semmisíteni.
A tökéletes formára törekedtek
Az istenek és istennők ábrázolásai régen és ma is nagy hatással voltak az ideáis testről alkotott képre. Vénusz alakját látva a nők igyekeztek követni az általa diktált trendeket:
a nők ezt felismerték, és számtalan módszerrel igyekeztek a derék-csípő méretarányt a számukra kedvezőbb irányba elmozdítani.
Ennek egyik eklatáns példája a szoros fűző, amellyel derekukat karcsúsították.
A késő reneszánsztól kezdve a fűző egyre népszerűbb lett a tökéletes formára törekvő nyugati hölgyek körében, és az is maradt egészen a 20. századig
– hangsúlyozza Viren Swami. – A nők gyakran talán túlzottan, már-már egészségtelen módon próbálták elérni a vágyott testalkatot. Mindenféle mesterkélt eszközökkel utánozták Vénusz alakját. A csípő- és fenéktájon alkalmazott párnák is ezt segítették, amivel a csípő szélességét igyekeztek növelni.
Miközben a fűzőket az extrém karcsúság elérésére használták, addig
az 1890-es években már egyre több cikk jelent meg a „divatos deformitás" és „halál a szoros kötése" témakörökben.
Az emberek felismerték a derék elszorításának veszélyeit, beleértve a belső szervek összepréselését, az emésztés akadályozását és a légszomj kialakulását.
Az anyákat szentként tisztelték
Bethe Hagens antropológus a Vénusz-szobrokat tanulmányozva megpróbált az archaikus elemek mögé nézni. A korábbi kutatási eredményeknél egy lépéssel továbbment, és vitatni kezdte a görög és a római ideális test értelmezését.
Az egykori, írástudó kultúra nem igazán kedvelte a nőket: míg a „valódi" nők úgymond termelési gépekké váltak, úgy az anyákat szentként tisztelték
– magyarázta a professzor – A szobrászatban csak a tökéletes női formákat örökítették meg, amelyek talán egy kissé hasonlítanak egy fiatal férfi testéhez.
Hozzátette: nem véletlenül nem látunk soha elhízott vagy várandós női alakot az ókori művészetben.
A profán test is visszaköszönhet
Az elemzés során arra jutott, hogy a történelem vizsgálata során a kutatóknak talán mindvégig rossz elképzelésünk volt arról, hogy mi képviseli az ideális női test formáját. Az antropológus szerint meglehet, hogy a képeken, szobrokon csupán a profán test köszön vissza.
A művészetben elsősorban a bolondság, a szex és az elhagyatott örökkévaló isteni ifjúság jelenik meg
– hangsúlyozta Bethe Hagens. – Azt hiszem, ez egy jelentős felfedezés, hiszen ezekben az időkben az igazi női test a bölcsesség és a teremtés forrásához kapcsolódva túlságosan szent volt, és ezért nem merték modellezni.
Talán emiatt néznek ki teljesen másként a Vénusz-szobrok, mint a későbbi görög és római istennők.
Az istenek ajándéka lehet
Az antropológus szerint a művészeket talán egyfajta félelem is vezérelte a történelem évezredei során, amikor a női test megörökítésén fáradoztak.
A karcsútól a telkarcsúig és fordítva, az ideális alakról szőtt elképzelés folyamatosan változott és változik.
A kutatók viszont még ennél is tovább mentek: úgy gondolják, hogy bármikor visszatérhetünk Vénusz korába, és a közösségi média térhódításával ennek pontosan az ellenkezője is megtörténhet, hiszen az ideális testalkat mindig csak a nézőpont kérdése.
A szépség és az eszményi női alak egy emberi elképzelés, egyfajta konstrukciós terv, ami teljes mértékben attól függ, hogy honnan nézzük
– állítják kulturális teoretikusok.
Ám bármit is mondjon a tudomány, egyvalami egészen biztos: a divatos szépségeszmék hajszolása már a kezdetektől fogva az életünk részét képezik, és ezek örökösen változnak. Az igazi szépséget a kezdetektől fogva sokféle testformával és testmérettel ünneplik a világban. És talán pont ez az istenek ajándéka.
origo.hu
A rendőrség tett közzé videót Nádai Anikóról
origo.hu
Naptevékenység: sorban zuhannak le a műholdak
borsonline.hu
Kulcsár Edina csúnyán összeveszett kislányával: kilátástalannak érzi a helyzetét Nina
mandiner.hu
Nem akarták elhinni a TISZA-hívők, hogy Magyar Péter azt mondja róluk: „Büdösek”
ripost.hu
Világhírű lett a dunaújvárosi extrém erkély: hihetetlen, mit építettek a lakótelepre
vg.hu
Íme az uniós migárciós politika eredménye: összeomlott a schengeni övezet
origo.hu
Bezárja üzleteit egy népszerű boltlánc Magyarországon
nemzetisport.hu
Szalai Attila bekerült a Hoffenheim kezdő tizenegyébe, és szerzett is egy gólt
origo.hu
Ostrom alatt a brüsszeli Magyar Ház
origo.hu
A Loch Ness-i szörny újra felbukkant
origo.hu
Közleményt adtak ki Katalin hercegné állapotáról
origo.hu
