Miután a Plutót visszaminősítették törpebolygóvá, Naprendszerünkben mindössze nyolc bolygó maradt. 2016-ban azonban két csillagász - Konstantin Batygin és Michael E. Brown – bejelentette, hogy bizonyítékaik vannak egy kilencedik bolygó létezésére.
Ezek a bizonyítékok nem megfigyelésen, hanem matematikai modelleken alapulnak. Batygin és kutatótársa olyan gravitációs nyomot fedezett fel, ami arra enged következtetni, hogy egy hatalmas égitest van a Naprendszer külső részén.
Ez a feltételezett objektum a tudósok szerint hatással van a Kuiper-öv számos tagjának mozgására. A Kuiper-öv a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv, jelenleg körülbelül 800 objektumát ismerik a csillagászok.
Egy most megjelent új tanulmány azonban vitatja a Naprendszer rejtőzködő planétájának létét – azt feltételezi, a Neptunuszon túli objektumoknál tapasztalt anomáliákat nem egy szuperföld, hanem számos kisebb jeges égitest idézheti elő. Ezek össztömege tízszerese lehet a Föld tömegének.
„A kilencedik bolygó hipotézise egészen lenyűgöző, de ha létezik is, ez idáig elkerülte a figyelmünket" – mondta az új kutatás egyik társszerzője, Antranik Sefilian (Cambridge's Department of Applied Mathematics and Theoretical Physics). –
Meg akartuk vizsgálni, hogy létezik-e egy kevésbé drámai, és talán természetesebb magyarázat azokra a pályákra, amiket egyes Neptunuszon túli objektumoknál láttunk."
Sefilian és munkatársai úgy gondolták, ahelyett, hogy egy kilencedik bolygó különös keletkezésére és pályájára keresnének görcsösen magyarázatot, inkább a Neptunusz pályáján túli kisebb testekből összeálló gyűrű gravitációs hatásait veszik górcső alá. Ha számításaik beigazolódnak ezek is magyarázhatják a Kuiper-öv objektumainak szokatlanul elliptikus pályáját.
Eredményeik alapján az anyaggyűrű gravitációs ereje nagyon is képes a tapasztalt pályaformák kialakítására.
„Ha a kilencedik bolygót kivesszük a modellből, és nagy területen szétszóródó, kisebb objektumokat teszünk a helyére, a köztük lévő vonzóerő összessége képes olyan excentrikus pályák kialakítására, amiket egyes Neptunuszon túli objektumoknál tapasztaltunk" – magyarázta Sefilian.
Az új modellel a kutatók az anyagkorong tömegét, alakját, valamint orientációját is meg tudták határozni.
Ahhoz, hogy az elmélet helytálljon, a korongot alkotó égitestek össztömegének el kell érnie legalább a 10 földtömeget.
Természetesen sem az anyagkorong, sem a kilencedik bolygó létezéséről nem léteznek még megfigyelésen alapuló bizonyítékok. Sőt, azt sem tartják a csillagászok kizártnak, hogy mindkét teória végül helyesnek bizonyul. Ehhez azonban újabb Neptunuszon túli objektumok felfedezésére és leírására lenne szükség.