Nem kérdés, hogy az alkohol károsítja a kognitív és motoros funkciókat, negatívan befolyásolja a memóriát és a figyelmet, de emellett túlzott önbizalomhoz, és elbizakodott önértékeléshez is vezethet. Ám ezek a hatásai a nyelvtanulás esetében akár még jól is jöhetnek. A kutatók ezért most arra voltak kíváncsiak, hogy
az alkoholfogyasztás után valóban tényleg jobban beszélünk-e valamilyen idegen nyelven vagy csak a megnövekedett bátorságunk miatt tűnik így a dolog?
Brit és holland szakemberek keresték a kérdésre a választ, és eredményeiket a Psychopharmacology tudományos folyóiratban jelentették meg. A publikációból világosan kiderült: a kísérletekbe bevont önkéntesek a kis mértékű alkoholfogyasztás után tényleg folyékonyabban beszéltek a tanult idegen nyelven. Még akkor is, ha nem voltak túl magabiztosak.
A tanulmányba ötven, német anyanyelvű önkéntest vontak be, akik a határ menti hollandiai Maastrichti Egyetemen tanultak. A résztvevők valamennyien bevallották, hogy alkalmanként szívesen fogyasztanak alkoholt. A tanulók az iskolában elsősorban holland nyelven tanultak, és a közelmúltban sikeres nyelvvizsgát is tettek.
A kutatók megkérték az önkénteseket, hogy hétköznapi témákról, holland nyelven beszélgessenek egy interjúalannyal.
A beszélgetések előtt a résztvevők fele vizet, a másik fele pedig alkoholtartalmú italt kapott. Az ital mennyisége a tesztalanyok súlyától függően változott, de egy száz kilogramm súlyú ember esetében egy sörnyi mennyiségnek felelt meg.
A beszélgetéseket rögzítették, majd két holland anyanyelvű, független kutató értékelte azt, akik nem tudták, hogy melyik résztvevő fogyasztott alkoholt, és melyik vizet.
Az önkénteseket arra is megkérték, hogy tartsanak rövid, holland nyelvű előadásokat, majd a végén értékeljék saját magukat és a nyújtott teljesítményüket. A kutatók meglepetésére az alkoholnak nem volt különösebb hatása az előadók önértékelésére.
A beszélgetéseket és előadásokat értékelő, független kutatók azonban jelentős különbségeket találtak az alkoholt és a vizet fogyasztó önkéntesek között.
Az anyanyelvű holland szakemberek szerint az alkoholt fogyasztó résztvevők jobban beszéltek és észrevehetően jobb volt a kiejtésük is.
Emellett a nyelvtan, szókincs és idegen nyelvű érvelés területén is jobban teljesítettek. A kutatást végző szakemberek tanulmányukban azonban hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat során az önkéntesek igen csekély mennyiségű alkoholt fogyasztottak. Kijelentették: magasabb dózisban ugyanis az alkohol már nem hozható kapcsolatba az ilyen kedvező hatásokkal. Sőt, pontosan az ellentétes hatást érheti el és akár érthetetlen beszédhez is vezethet.
A tanulmány szerzői szerint tehát csak és kizárólag az alacsony mennyiségű alkohol tudja csökkenteni a szorongást, és növelheti ezáltal az idegen nyelvekben való jártasság érzését.
Ez teheti lehetővé, hogy ténylegesen folyékonyabban beszéljünk egy idegen nyelven, miután egy kis mennyiségű alkoholt fogyasztottunk
– zárták le tapasztalataikat a szakemberek.
A kutatók rámutattak arra is, hogy a tanulmányban résztvevők tudatában voltak annak, hogy alkoholt fogyasztottak, ezért azt sem lehet pontosan tudni, hogy az alkohol biológiai vagy pszichológiai hatásai miatt beszéltek jobban. Ezért a témában további kutatások szükségesek, amelyek az alkohol placebo hatását vizsgálják.