A tollas dinoszauruszok közé sorolt oviraptoroszauruszok a kréta időszak (145,5 -65,5 millió évvel ezelőtt) állatai voltak, rövid, csőrös és papagájszerű koponyával és tollakkal. A kutatók szerint utóbbiak azonban inkább csak a dinoszaurusz testhőmérsékletének szabályozásáért voltak felelősek és nem a szárnyalást szolgálták.
A pulyka méretű állatoktól a nyolc méteres óriásokig terjedő méretű oviraptoroszauruszok ugyanis röpképtelenként élték mindennapjaikat.
Egyes szakértők azonban egyáltalán nem tekintik őket dinoszauruszoknak, hanem a modern madarak őseiként tekintenek rájuk, és ez évtizedek óta a vita tárgyát képezi. A csontos tarajos oviraptoroszaurusz karjainak mérete nagyjából a lábak felének felel meg. Az állatok külsejét illetően és fészkelési szokásaikban is közelebb állnak a madarakhoz, mint a dinoszauruszokhoz. És bár szárnyakkal rendelkeztek, ezekkel leginkább a tojásaikat védték.
A legtöbb tollas oviraptoroszaurusznak nem voltak fogai. Kemény, csőrhöz hasonlító szájuk is leginkább a madarakra emlékezetet. Az újonnan felfedezett gobiszaurusz azonban még ebben is kitűnik társai közül.
A Góbi-sivatagban megtalált új fosszíliák tanulsága szerint ennek az eddig ismeretlen fajnak elég szokatlan, megvastagodott állkapcsa volt.
A kutatók ebből arra következettek, hogy a csőrszerű száját leginkább az élelemforrásainak összezúzására használta. Úgy gondolják, hogy nagy valószínűséggel olyan, keményebb táplálékokkal, mint például tojással, magokkal és kagylókkal táplálkozott. Ez azonban az egyetlen oviraptoroszaurusz, amely egyfajta „rendellenes" fejlődést mutatott, ami egy viszonylag modern fajra utal, amely kitűnően alkalmazkodott a változó környezethez.
A kutatók a hiányos csontvázra a Góbi-sivatag nyugati részén, a mongóliai Nemegt-formációban bukkantak, ahol számos folyó- és tó található. A fosszíliák korát körülbelül 70-71 millió évesre becsülik. Ezt figyelembe véve arra a következtetésre jutottak, hogy a gobiszaurusz jól alkalmazkodott a többnyire vizes környezethez és kifejlesztett egy lenyűgöző túlélési képességet, amely a krétai kor egyik legkiemelkedőbb dinoszauruszává tette.
Ez az új felfedezés tovább bővíti az eddig ismert, már amúgy is lenyűgöző krétai biológiai sokféleséget a vizsgált területen, és értékes bizonyítékokkal támasztja alá a dinoszauruszok ezen csoportjának létjogosultságát, amelyben egy meglepően „sokrétű rést" fedeztünk fel
– állították a kutatók a PLoS ONE tudományos folyóiratban megjelent publikációjukban. – Az állat egyedülálló állkapcsa és a gobiszaurusz ennek megfelelően kialakított, speciális étrendje is azt jelzi, hogy a mongóliai terület oviraptoroszauruszai rendkívül változatos táplálkozási stratégiát alakítottak ki.