Az olaszországi isprai Közös Kutatóközpont irányítása alatt az Európai Bizottság Mellrák elleni (European Commission Initiative on Breast Cancer: ECIBC) kezdeményezése átfogó ellátási iránymutatásokat dolgoz ki az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés korai diagnózisához, hatékony kezeléséhez és a teljes felgyógyuláshoz. A projekt magas színvonalú, egész Európára kiterjedő gyógykezeléseket ígér.
Az EU tagállamai így vállalnak vezető szerepet az emlőrák elleni küzdelemben, és az európai polgárok egészségének érdekében összehangolt lépésekben gondolkodnak. Az Európai Bizottság a kezdeményezés során összesen harmincöt ország (az EU tagállamai, Izland, az Észak-Macedón Köztársaság, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Svájc és Törökország) átfogó projektjét koordinálja.
A kezdeményezés célja a kezelések minőségének javítása és az egyenlőtlenségek csökkentése
– hangsúlyozta Annus Janusch Roi, az Európai Bizottság mellrákról szóló kezdeményezésének koordinátora. – Megbetegedés esetén minden nőnek ugyanolyan, magas színvonalú kezelést kell kapnia, függetlenül attól, hogy hol él Európában.
Az ECIBC az egész unióra kiterjedő iránymutatásokat dolgoz ki az egészségügyi szakemberek, a betegek és a döntéshozók számára.
Ezek többek között tartalmaznak kilencven gyakorlatot és ajánlást
az olyan, gyakorlati kérdésekben, mint például az átvilágítási programok tervezése és végrehajtása, illetve iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy a legfrissebb tudományos kutatási eredmények tükrében például milyen biopsziás és szövetelemzési technikákat érdemes alkalmazni a betegeknél.
Javítják a kezelés minőségét, és új referenciapontot nyújtanak a szakembereknek, miközben segítik a továbbképzéseket is. Az iránymutatásokat a résztvevő országok 2019 év végéig megkapják, és hozzáférhetnek egy olyan weboldalhoz is, amelyet rendszeresen frissítenek új információkkal, tanulmányokkal és elemzésekkel a témában.
A tanulmányok kimutatták, hogy a teljes körű mellrákos betegellátásra szakosodott intézményeknél a túlélési arány 18 százalékkal magasabb volt, mint a hagyományos kezelési létesítményeknél 1995 és 2000 között
– mutatott rá Annus Janusch Roi. – Az unió ezért elindította a mellrákos páciensellátás központosításának törekvését Európában, és számos szakpolitikai kezdeményezés és projekt eredményeként ma a betegek teljesen felszerelt és minőségbiztosított központokban gyógyulhatnak.
Ezt erősítette meg a British Medical Journal tudományos lapban publikált tanulmány is, amely elemzi az olyan, multidiszciplináris struktúrák, mint például a Breast Units létrehozásának jótékony hatását a kezelt betegek túlélési kilátásaival összefüggésben.
A kohéziós politika egészségügyi befektetéseiről tartott brüsszeli eseményen Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa elmondta:
több mint hétezer, egészségügyhöz kapcsolódó fejlesztési projekt valósult meg 2014 és 2018 között uniós forrásból, 8 milliárd euró értékben.
Az uniós és nemzeti hozzájárulásokat is figyelembe véve összesen hat szakterületeken értek el kiemelkedő eredményeket. Az egészségügyhöz való hozzáférés javítására mintegy 1,3 milliárd euróból számos projekt valósult meg (többek között Magyarországon is). Az uniós biztos szerint a forrásoknak támogatniuk kell azt az átmeneti folyamatot, amely a területi egyenlőtlenségek csökkentése és a hozzáférés javítása érdekében elengedhetetlen.
Az egészségügyi rendszerek átalakítása során elsősorban a megelőzésre helyeztük a hangsúlyt, míg a digitális megoldások és e-egészségügy témakörben is fontos előrelépések történtek
– emelte ki Corina Cretu.
A legtöbb kutatási és innovációs forrást felhasználó országok között említette Magyarországot, miközben huszonöt országban
mintegy kétmilliárd eurót költöttek az egészséges életmód és a biztonságos munkahelyek elősegítésére.
Mindezek mellett húsz ország 275 projektjébe közel egymilliárd eurót fektettek be az egészségügyi dolgozók támogatására, a képzett orvosi szakemberhiány felszámolására, valamint az új és innovatív tantervek, oktatási szemléletmód támogatásába.
Vytenis Andriukaitis egészségügyért felelős biztos a tanácskozáson arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre jobban idősödő társadalom egyre nagyobb kihívásokat jelent Európában. Emellett jó hír, hogy nő az átlagéletkor, így az emberek tovább élhetnek, de nem feltétlenül jobb egészségügyi körülmények között.
A hosszú és egészséges életbe kell befektetnünk
– mutatott rá a biztos, miközben kiemelte a támogatás, védelem és megelőzés (angolul szójátékkal felépített promotion, protection, prevention) fontosságát.
Hozzátette, hogy ma már szinte mindenhol garantálni tudják egyes megbetegedések korai diagnózisát, amely azért is üdvözölendő, mert
az életfeltételek javításánál több száz millió ember egészsége a tét.
Vytenis Andriukaitis szerint hosszú távú befektetési tervekre van szükség, ahol a lakosság egészségi állapotát vizsgálva a klímaváltozás tényezőjét sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az európai egészségügyi rendszer átalakítása egyre inkább az egészségmegőrzés és a megbetegedések megelőzése felé halad. A kórházi és az intézményközpontú gondozásról a közösségi vagy otthoni gondozásra irányul, valamint az egészségügy és a szociális ellátás integrációja felé.
Ezek a változások különböző infrastrukturális beruházásokat igényelnek, hogy a közösségi gondozási létesítmények válhassanak a jövőben elsődlegessé
– mondta a 2020 utáni tervekről Sylvain Giraud, az Európai Bizottság egészségügyi és élelmiszer-biztonsági főigazgatóságának képviselője. – Egyre nagyobb szükség van az úgynevezett „soft" beruházásokra is, mint például a megelőzésre fókuszáló programokra, az integrált gondozásra és a munkaerő-képzésre, amelyek során az uniós finanszírozás kulcsfontosságú lesz.
Az egészségügyi rendszer átalakításához azonban a tagállamoknak és régióknak hosszú távú befektetési stratégiákat kell kialakítaniuk.