A kutatók a jelenséget az „erőfeszítés elkeseredésének" nevezik. Ez az emberek választását jelenti, akik kisebb erőfeszítéseket tesznek meg még akkor is, ha az kevesebb személyes elégedettséget jelent.
Még akkor is így cselekszünk, ha egy erőfeszítéseket igénylő munka érdekesebb és élvezetesebb lenne, mint az, amely kevesebb energiabefektetést igényel
– mondta Peter Ubel, a Duke University Fuqua Business School professzora. – Így az emberek ki tudják túlárazzák magukat munkaerőpiacon, mert úgy érzik, hogy az erőfeszítéseiket bizony meg kell jutalmazni.
A hipotézist a kutatók két kísérletben tesztelték.
Az elsőben 144 résztvevőt arra kértek, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, amelyen két rövidtávú munkalehetőséget kínáltak egy kulturális fesztiválon. Az egyik esetben unalmasabb jegyszedőként, a másikban pedig a biztonsági kamerák felvételeit figyelő munkakörben tudtak volna elhelyezkedni. A kérdőívet kitöltők 36 százaléka csak akkor választotta volna az elsőt, ha az jól többet fizetne, mint a másik.
Egyszerűen kérdezzük meg valakitől, hogy pontosan mit szeretnének jobban: egy érdekesebb munkát, még akkor is, ha több mentális vagy fizikai erőfeszítést igényel vagy egy egyhangú, unalmas feladatkört
– mutatott rá David Comerford, a Stirlingi Egyetem professzora. – Bár a válasz egyértelműnek tűnik, mégis megváltozik, ha a fizetésekről esik a szó. Ha a bérekre összpontosítunk, akkor a válaszadók gyakran arra a következtetésre jutnak, hogy minden további energiabefektetést meg kell jutalmazni, különben inkább az unalmas munkát vállalják.
A második tanulmányban 74 végzős egyetemistát kértek meg arra, hogy vegyenek részt egy rövidfilmben. Ebben két szerep közül választhattak: öt percig szórejtvényeket oldanak meg vagy csak figyelik a többieket. Az eredmények a korábbiakat igazolták, és a legtöbb résztvevő (66 százalék) élvezetesebbnek találta a tevékeny szerepet, de csupán 18 százalékuk maradt volna a szókirakó tevékenységnél függetlenül attól, hogy több pénzt kapnak-e a nézők.
A kutatók a két kísérlet után arra jutottak, hogy az emberek javarészt úgy gondolják, hogy ha kevesebbet fizetnek nekik, mint amennyiért megérné egy izgalmasabb munkára váltani, akkor inkább az unalmasat választják, ami azonban jobban fizet.
Ez a két tanulmány megmutatta, hogy ha a bérek kérdését az élvezet elé helyezzük, akkor hirtelen ez az elsődleges szempont
– fejtette ki Ubel professzor. – Azokra a kérdésekre összpontosítunk, amelyekről úgy gondoljuk, hogy „tisztességes kártérítés", és ezek mellett eltörpül például az elvégzett munka társadalmi értéke vagy érdekessége.
A szakemberek végül arra jutottak, hogy
az anyagi biztonság, a kényelem és a megelégedettség szoros összefüggésben áll egymással,
ám a félelmek ellenére mindig van választásunk.
Ha az emberek jobban összpontosítanának arra, hogy élvezzék a munkájukat, és a pénzügyi nyereség helyett inkább erre koncentrálnának, akkor az emberek a világ minden tájáról boldogabbak lennének
– zárta gondolatait David Comerford.