Nevet kapott a kínai űrszonda leszállóhelye

Világűr, 2019. január 3. A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által 2019. január 3-án közreadott kép a Csang'o-4 kínai űrszondáról, miután leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán, elsőként a világűr kutatásának történetében. A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a Földre. Az űrszonda a 138 kilométer átmérőjű Aitken-kráterben landolt, a szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat. MTI/EPA/Kínai Nemzeti Űrügynökség

A Statio Tianhe hivatalos földrajzi elnevezést kapta a Hold Földről nem látható oldalán az a hely, ahol január 3-án leszállt a Csang'o-4 kínai űrszonda, elsőként az űrkutatás történetében.

A leszállóhely, továbbá a közeli három kráter és egy magaslat újonnan adott nevét a Kínai Tudományos Akadémia, a Kínai Űrkutatási Hivatal (CNSA) és a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) jelentette be pénteken Pekingben egy közös sajtótájékoztatón.

A Tianhe (magyaros átírás szerint Tienho) Tejutat jelent, a Statio pedig állomást, bázist. A Statio Tianhe-n kívül egyetlen másik holdbéli hely viseli a statio elnevezést, a Statio Tranquilitatis, ahol 1969-ban a Hold felszínére léptek az Apollo-11 amerikai űrhajó asztronautái.

A Csang'o-4 a keleti hosszúság 177,6 fokán és a déli szélesség 45,5 fokán landolt 2019. január 3-án, pekingi idő szerint 10:26-kor - emlékeztetett a kínai űrkutatási hivatal.

Forrás: MTI/EPA/Kínai Nemzeti Űrügynökség/-

A Von Kármán-kráterben található három becsapódási kráter háromszöget alkot a Statio Tianhe-val a középpontban, az északi félteke éjszakai égboltján júniustól decemberig látható Nagy Nyári Háromszög csillagalakzatot idézve. Erre tekintettel a csillagkép három legfényesebb csillagának kínai nevéről nevezték el a három holdkrátert Zhinyunak (Vega), Hegunak, más néven Niulagnak (Altair) és Tianjinnak (Deneb).

Kínai nevet kapott az a Von Kármán-kráter közepén emelkedő domb is, amelyről meghatározták az űrszonda leszállóhelyét. A magaslat ezentúl a Mons Tai nevet viseli a kínai Öt Nagy hegység legkeletibb tagja, a Taj-hegy nyomán. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1985 óta először hagyott jóvá olyan holdbéli földrajzi nevet, amelyben a Mons (hegy) szerepel.

Eddig összesen 12 holdbéli földrajzi helyet nevezhetett el Kína.

(MTI/Hszinhua)