A szakemberek a Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott új fajt Bajadasaurus pronuspinax-nak nevezték el, az állatot a dicraeosaurus nemzetségbe sorolták. Mintegy 140 millió éve élt Argentínának abban a térségében, ahol paleontológusok rendszeresen bukkannak dinoszaurusz-maradványokra. Ott találták meg 1993-ban az eddigi legnagyobb ismert szárazföldi húsevő, a Giganotosaurus carolinii maradványait is. Ez a gigantosaurus a késő krétakorban élt és valószínűleg bajadasaurusokat is fogyasztott.
Úgy véljük, hogy a Bajadasaurus és az Amargasaurus cazaui (amely egy másik dicraeosaurus) hátán és nyakán húzódó igen hosszú és éles tüskék arra szolgáltak, hogy elrettentse velük a ragadozókat"
- hangoztatta Pablo Gallina, az argentin állami tudományos és műszaki központ (CONICET) és a Maimonedes Egyetem kutatója.
Az állat csontvázának rekonstrukcióját a Buenos Aires-i Tudományos Kulturális Központban állították ki.
A szakenberek szerint ezek a tüskék csontszerkezetűek voltak, bőr borította őket, és könnyen eltörtek, hasadtak, ha másik állat által ütés érte őket. A CONICET közleménye szerint a tüskék a dinoszaurusz testhőmérsékletének szabályozásában is segítettek, és abban is szerepet játszottak, hogy az állat szexuálisan vonzóbb legyen potenciális párja számára.
A szakemberek úgy vélik, hogy a tüskék között húsos púpok lehettek, amelyeknek ugyanaz volt a szerepük, mint a teve púpjának. A Bajadasaurus csontváza a valaha talált dicraeosaurus csontvázak legjobban állapotban fennmaradt példánya.
A Bajadasaurus négylábú volt, a szauropodák szélesebb családjának részét képezte, és a mintegy 230 millió éve kezdődött triász földtörténeti időszaktól a mintegy 70 millió éve befejeződött késő krétakorig élt. Az Amargasaurus cazaui a dél-amerikai kontinensen élt 15 millió évvel később, mint a bajadasaurus. Mindkét fajra Neuquen tartományban bukkantak, Buenos Airestől 1200 kilométerre délre.
(MTI/AFP)