A tobzoska különösen vonzó célpont a vadorzók számára, szarupikkelye nagyobb üzlet, mint a heroin vagy az elefántcsont kereskedelem. Elsősorban a húsuk miatt vadásszák őket, de legalább ilyen népszerűek a pikkelyeik miatt is. Ez utóbbiról ugyanis több országban (elsősorban a kínai hagyományos gyógyászatban) úgy gondolják, hogy
fontos gyógyhatású készítmény készülhet belőle, amely kitűnően alkalmas többek között a gyenge keringés, a puffadás, a bőrpanaszok és az asztma kezelésére, de ízületi bántalmakra és talán még a rák kezelésére is alkalmasak.
A gyógyhatásokra nincs orvosi bizonyíték. Tavaly januárban a hongkongi hatóságok nem kevesebb, mint 8,3 tonna tobzoska pikkelyt foglaltak le egy vietnami székhellyel rendelkező, Nigériából származó szállítmányban.
Ez volt a történelem eddigi egyik legnagyobb állatpikkely elkobzása, amelyhez nem kevesebb, mint 13 800 tobzoskát öltek meg a vadonban.
Februárban, néhány nappal a 16-i tobzoska világnap előtt a malajziai vámtisztviselők 1800 dobozt foglaltak le, bennük mintegy 30 tonnányi fagyasztott tobzosákval és az állat bizonyos testrészeivel. Néhány éve egy kínai kikötőben 11,9 tonna pikkelyt foglaltak le. A legóvatosabb becslések szerint is évente legalább tízezer példány esik a vadorzók áldozatául és kerül ki a feketepiacra.
Egyszerűen nem értjük, hogy a tobzoskák miért nem próbálnak meg ellenállni az ilyen hatalmas mértékű pusztításnak
– mondta Daniel Ingram, a londoni University College kutatója, a Global Ecology and Conservation tudományos folyóiratban nemrég publikált kutatás vezető szerzője. – A problémát csak még tovább növeli az a tény, hogy nem rendelkezünk megbízható becslésekkel a tobzoskák populációjával kapcsolatban.
Az állatoknak négy fajtája ismert, ezekből négy Afrikában és négy Ázsiában él. A szelíd jávai tobzoskától (Manis crassicaudata) az óriás tobzoskáig (Manis gigantea) valamennyi veszélyben van.
A leginkább hangyákkal és a termeszekkel táplálkozó rovarevők már csak azért is egyedülállóak a Földön, mert testüket pikkely borítja, amelyek az emberi hajhoz és körömhöz hasonlóan keratint tartalmaznak.
Ám a hiedelmekkel ellentétben nem rendelkeznek orvosi tulajdonságokkal, mégis virágzik a belőlük készült gyógyszer kereskedelem.
A kutatók szerint azonban a jelenleg fennálló problémáknak a tobzoskák viselkedése is részben okolható. Fenyegetettség esetén ugyanis az állatok a sünökhöz hasonló mozdulatlan, kemény labdává gömbölyödnek, amely megkönnyíti a vadorzók és orvvadászok számára a begyűjtésüket. Mások hálókat és csapdákat állítanak fel, és csak akkor viszik őket a piacra, ha elegendő számú összegyűlt belőlük. Óvatos becslések szerint a tobzoskák adhatják a nemzetközi állatkereskedelem mintegy húsz százalékát.
Miután Ázsiában az elburjánzó orvvadászat miatt jelentősen csökkent a tobzoskák száma, ezért a kereslet kielégítése céljából a kereskedők figyelme az egyelőre bőségesebb egyedszámmal büszkélkedő és kevésbé drága afrikai egyedek felé fordult
– magyarázta Ingram. – Emellett az afrikai pusztító erdőirtás is fenyegeti a populációkat.
Ingram szerint a problémát súlyosbítja az a tény, hogy csak igen kevés esetben sikerült ezeket az állatokat fogságban tartani és tenyészteni.
Ez azt is jelenti, hogy jelenleg nincs lehetőség megfelelő tenyésztési programok létrehozására.
Bár jelenleg mind a nyolc tobzoskafaj védett, 2018 februárjáig még vadászható volt Borneó egyes részein.