Nem lehet kizárni, hogy jelenleg is létezik élet a Marson

A Jezero-kráter deltája, amelyet kijelöltek a Mars-szonda leszállóhelyének

A jelenlegi tudományos ismeretek alapján nem lehet kizárni, hogy most is létezik élet a Marson, de ha van is, biztosan nem olyan, mint a földi - mondta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatornán szombaton.

Csak médiahekk a marsi gombákról szóló hír

Kiss László Széchenyi-díjas kutatóprofesszort, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatóját arról a hírről kérdezték, hogy egy tanulmányban közölt fotóanalízis szerint gomba- és zuzmószerű organizmusok létezhetnek a Marson.

Fotó a cikkben taglalt állítólagos "marsi gombákról". Az Opportunity egyik korai felvétele Forrás: NASA/JPL/CORNELL/USGS

Kiss László szerint az említett cikk "inkább egy médiahekknek", nem pedig tudományos igényű vizsgálatnak tekinthető.

Kiss László Széchenyi-díjas kutatóprofesszor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója Forrás: Wikimedia Commons

A szerzők átnéztek több száz leírást és fotót a Mars felszínéről,

és ebből azt a következtetést vonták le, hogy a bolygó felszínén gombák élhetnek. Azonban csak azokat a cikkeket emlegették, amelyek alátámasztják a prekoncepciójukat - tette hozzá.

Számos érv szól egy emberes Mars-utazás mellett

Arra a kérdésre, hogy jobb lenne-e a vörös bolygó felfedezése szempontjából, ha embereket küldenének oda, Kiss László úgy válaszolt: egy robot képességeinek mindig meglesz a határa, csak azt tudja elvégezni, amit beleprogramoztak.

Mars Forrás: NASA-JPL-CALTECH

Példaként említette: lehet, hogy valamilyen tudományos eredményhez "a harmadik szikla mögé kellene benézni", de ez nincs beleprogramozva a robotba, csak annyi, hogy az első és a második szikla mögé nézzen oda.

Az ember viszont, természetes kíváncsiságánál fogva átlépi ezeket a határokat,

így vannak tudományos érvek is az emberes Mars-utazás mellett.

Ha van is élet a Marson, az merőben más, mint a földi

Kiss László elmondta azt is: a '90-es, 2000-es évekig úgy tekintettek a Marsra, mint száraz bolygóra, kősivatagra, aztán kiderült az egyre fejlettebb szondáknak köszönhetően, hogy

a bolygó felszíne alatt jégszféra található,

a tavalyi év nagy híre pedig az volt, hogy a marsi pólussapkák körül egy tónyi mennyiségű, nagyon sós, vélhetően folyékony vizet sikerült kimutatni.

A Jezero-kráter deltája, amelyet kijelöltek a Mars-szonda leszállóhelyének Forrás: Origo

Úgy fogalmazott: ha van is élet a Marson, az nem olyan, mint a földi, de a Földön is ismernek olyan, extremofilnek nevezett bakteriális mikroorganizmusokat, amelyek képesek akár nagyon barátságtalan körülmények között is megélni.

(Forrás: MTI)