A Nagy-korallzátony fennmaradása azon múlhat, hogy mennyire tud felépülni az olyan katasztrófák után, mint egy trópusi ciklon, egy betegség vagy a korallfehéredés, amelyek mind egyre gyakoribbak.
A tanulmány 1995 és 2017 között 46 helyszín adatait elemezte
és arra az eredményre jutott, hogy azok a szakaszok, ahol a korallzátonyt a szennyezett folyóvíz érte, sokkal lassabban épült fel a korallfehéredés után, és sokkal hajlamosabb más betegségekre.
"A klímaváltozás és más környezeti terhelések máris jelentős részeit károsították a Nagy-korallzátonynak. Fennmaradását az határozhatja meg, hogy mennyire képes ellenállni a zavaró tényezőknek és mennyire képes felépülni a korallpusztulás után" - fogalmaztak a tanulmány szerzői.
Miközben a zavaros folyóvíz bizonyos mértékig ellenállóbbá teszi a korallt a fehéredéssel szemben, mivel kevesebb fény jut át a vízen,
összességében a korallzátony sérülékenyebbé válik, ezért a szennyezett folyóvíz beáramlásának hatása mégiscsak negatív.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) 2018-as jelentése azt állapította meg, hogy a mezőgazdasági területekről a Nagy-korallzátonyhoz érkező,
üledékkel és műtrágyával szennyezett víz jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést,
ezért a WWF olyan törvényeket sürgetett, amelyek jobban védik a törékeny természeti csodát.
(Forrás:MTI/Hszinhua)