Különböző zenét játszottak a sajtnak: hamarosan megváltozott az íze

Toronymagasan a hiphop nyert

Svájci kutatók véget nem érő folyamatossággal játszottak rock, hip-hop, klasszikus, ambient és techno zenéket az öregedő Ementáli sajtgurigáknak, hogy megtudják, a hangok vajon befolyásolják-e az ízét. A szokatlan kísérlet hatalmas meglepetést tartogatott: a zene – különösen a hip-hop – erőteljes hatást gyakorolt a sajtokra: erősebb és gyümölcsösebb ízt, szagot teremtett.

A sajtgyártás titkokat tartogathat

A sajtgyártás évszázadok óta nagy üzlet, mert a legtöbb ember szereti az ízletes és karakteres ízeit. Néhányan a Cheddar, mások a Camembert, megint mások a Trappistára esküsznek. Épp ezért tapasztalhatunk hatalmas sajtválasztékot az élelmiszerboltok polcain, ahol a gyümölcsös sajtoktól kezdve a penészes sajtokig mindent megtalálhatunk.

Különféle sajtok léteznek, minden ízlésnek megfelelően Forrás: picserver.org

Ha van egy kis finom friss tejünk, fermentáló baktériumaink oltó enzimünk és sónk, akkor biztosan jó sajtokat tudunk készíteni.

A több ezer éves múltra visszatekintő sajtgyártás azonban még mindig tartogat titkokat.

Egy meglehetősen mókás elmélet teszteléséhez a svájci Beat Wampfler és a Bern Művészeti Egyetem kutatóinak egy csoportja hat teljes hónapon át különböző zenéket játszott több öregedő Ementáli gurigának.

Különböző zenéket játszottak

A svájci kutatók a sajtgurigákat több csoportba osztották aszerint, hogy milyen zenéket játszottak nekik. A „klasszikus" sajt Mozart Varázsfuvoláját, a „rock" sajt Led Zeppelin Stairway to Heaven-t,
az „ambient" sajt Yello Monolith című dalát, a „hip-hop „sajt a Tribe Called Quest Jazz (We got Got) felvételt, a „techno sajt" Vril UV-jét „hallgatta", miközben egy „kontroll sajt" körül végig csendet teremtettek. Három, másik gurigát magas, közepes és alacsony frekvenciájú hangoknak tették ki.

Bár kinézetre hasonlóak, az ízük teljesen más Forrás: Bern University / Beat Wampfler.

A kutatók szerettek volna megbizonyosodni arról, hogy maga a zene okozza-e a hatást.

A szakemberek ezt követően kétféle vizsgálatot végeztek: a laboratóriumi elemzést (ami még nem fejeződött be) és egy ízvizsgálatot. Végül mindkét eredmény tökéletesen rávilágított a sajtok közötti különbségekre: a közepes frekvenciának kitett sajt és a kontrollcsoportba tartozó minta adta a legerősebb ízt, míg a „hip-hop sajt" lett a kutatás után a legízletesebb.

Hat hónapig alapos teszteket végeztek

A kísérlet sikerrel zárul, és az eredmények csodálatosak: a hanghullámok bio-akusztikus hatása befolyásolja a sajt anyagcsere-folyamatait, és ezáltal válik nyilvánvalóvá az ízérzékelésben észlelhető különbség

– mondták a kutatók, akik meglehetősen alapos teszteket végeztek az elmúlt fél évbenA sajt gurigákból származó mintákat közvetlenül az értékelés előtt szenzoros szűrővizsgálatoknak vetették alá, és figyeltek arra is, hogy valamennyi sajtminta ugyanakkora, körülbelül 10 centiméter hosszú és 1 centiméter átmérőjű legyen.

Szagtalan és íztelen papírlemezeken szolgálták fel őket, és a „vak tesztek" során a kutatók nem tudhatták, hogy mikor, melyik sajtot kóstolták meg.

A sajtminták szenzoros szűrését pedig úgynevezett konszenzusprofil alapján végezték. A legnagyobb sikert a „hip-hop sajt" aratta, amely erősebb és gyümölcsösebb ízű volt, mint a többi. És bár az ízvizsgálat természetesen szubjektív, ebben majdnem mindenki teljesen egyetértett. A képzeletbeli dobogó második fokán az enyhébb ízű „Mozart sajt" végzett.

A sajtok nagyon különböztek egymástól

Az én kedvenc sajtom a Mozart volt, pedig nem feltétlenül hallgatok komolyzenét. A különbségek igen egyértelműen megjelentek a textúrában, az ízben, és a megjelenésben. A sajtok tényleg nagyon különböztek egymástól

– mondta Benjamin Luzuy séf, és a zsűri egyik tagja a Reutersnek.

Nehéz a választás Forrás: Bern University / Beat Wampfler.

Bár ehhez a nyilvánvalóan érdekes, kreatív megközelítésű kutatáshoz egy egészséges mértékű szkepticizmus is szükséges a zsűri tagjai szerint.

A laboratóriumi eredmények még nem zárultak le, és a tanulmány véglegesítése is folyamatban van.

Egyelőre sok a bizonytalan tényező, például az is, hogy a zenét játszó jelátalakító által termelt hő mennyire befolyásolhatta a sajtok későbbi ízvilágát.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a szűrési folyamat során észlelt érzékelhető különbségek minimális mértékűek voltak, amik valóban megerősítették az előzetes hipotézisünket, miszerint azok a zenei hatásokra vezethetők vissza, mégis elképzelhető, hogy valami más áll a dolog hátterében

– magyarázták a kutatók, akik szerint további vizsgálatok szükségesek a teljesen meggyőző bizonyítékok végett.