Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre az Ultima Thule

Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre a különleges alakú Ultima Thule kisbolygó. Új elemzések szerint az égitest rotáló mozgást végző apró kőzetfelhők összeolvadásának eredményeként formálódó két objektum összeütközésekor alakult ki.

Ez a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje

A két objektum a Naprendszer korai időszakában lassan olvadt eggyé, így alakult ki a tudósok által korábban hóemberhez, majd inkább mézeskalács-figurához hasonlított égitest. Az új ismereteket a NASA kutatói a héten mutatták be a texasi Woodlandsben tartott 50. űrkutatási konferencián.
A Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény

6,5 milliárd kilométer távolságra van a Földtől, ez a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje.

A kisbolygóövben mintegy 800 ismert objektum található, amelyek kulcsként szolgálhatnak ahhoz, miként jöttek létre az égitestek mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt. a naprendszer kialakulásakor. A NASA New Horizons nevű űrszondája január elsején repült el a hivatalosan az MU69 nevet viselő égitest mellett.

Ultima Thule Forrás: NASA

Az első felvételek alapján úgy becsülték a kutatók, hogy két egymáshoz kapcsolódó gömbszerű test alkotja a kisbolygót,

így a formája egy hóemberhez hasonlít.

A nagyobbik felét Ultimának, a kisebbet Thulénak keresztelték el a tudósok. A későbbi képek szerint azonban a két alkotórész inkább "lapos palacsintákhoz, vagy hamburgerekhez" hasonlít - olvasható a ScienceNews tudományos portálon.

A lapos űrsziklát a Hubble teleszkóp fedezte fel

Az űrszikla geológiájáról készített első térkép magyarázatot adhat a laposságára. A térképen látható a két fő alkotórészen egy-egy dombszerű kiemelkedés - mondta Jeff Moore kutató. A kutatók szerint ezek a kiemelkedések kis vagy közepes méretű különálló testeket jelenthetnek, melyek forgó lemezekké rendeződtek, mielőtt egymással ütköztek.

A Plútó felszínéről először a New Horizons bolygóközi szonda készített közeli felvételeket, 2015-ben. Forrás: NASA/ESA

Ez a forgómozgás oszlathatta szét az anyagot ilyen képződménnyé, és laposíthatta el a testet. William McKinnon, a St. Louis-i Washingtoni Egyetem munkatársa bemutatta az Ultima és a Thule összeütközéséről készített számítógépes szimulációt: a két test valószínűleg 2 méter per másodperces sebességgel mozgott, amikor összeütközött.

Az Ultima Thulét 2014-ben a Hubble teleszkóp fedezte fel,

a NASA 2015-ben döntött úgy, hogy a New Horizons misszióját kiterjesztik a kisbolygó vizsgálatára.

Az űrszonda tovább kutat a Kupier-övben

Az űrszondát 2006. január 19-én indították útnak, elsődleges feladata a Pluto kutatása volt, 2015. július 14-én haladt el a törpebolygó mellett, minden eddiginél közelebb jutva hozzá.

A Plútó kutatásában űttörő felfedezésket tett New Horizons bolygóközi-szonda. Az Ultima Thule kisbolygót elhagyva holdak után kutat tovább a kisbolygó övben, a Kupier-övben. Forrás: NASA

A New Horizons a következő hónapokban további felvételeket küld haza - az összes adat visszaküldése két évbe is telhet -, és az Ultima Thule kisbolygót elhagyva holdak után kutat tovább a Kuiper-övben, a Naprendszer legtávolabbi zugában.

(Forrás: MTI)