A kakapóknak nincs magánéletük, minden lépésüket figyelik

A kakapó (Strigops habroptilus)a világ egyetlen röpképtelen papagája kizárólag Új-Zélandon honos

Rekordszámú kakapófióka kelt ki idén Új-Zélandon a szokatlanul hosszú költési időszaknak köszönhetően, ezzel ugrásszerűen megnőtt a röpképtelen, súlyosan veszélyeztetett madárfaj populációja.

A kakapó a világ egyetlen röpképtelen papagája

Idén több mint 70 csibe kelt ki - közölte az új-zélandi környezetvédelmi minisztérium (DOC). Bár valószínűleg nem mindegyik - a becslések szerint várhatóan 60 - fogja megélni a felnőttkort, a jelenlegi, mindössze 147 egyedet számláló populáció várhatóan drámai módon megnövekszik.

Kakapó, (Strigops habroptilis), vagy más néven bagolypapagáj, a világ egyetlen röpképtelen papagája. Forrás: AFP/Don Merton

A világ legkövérebb és egyetlen röpképtelen papagájai, a kakapók mindössze 2-4 évente szaporodnak, amikor a rimu fák gyümölcsöt hoznak. Idén ez az időszak rekordhosszúságú. "Régóta tart már. Az első párzás karácsony előtt volt, az első csibe január 30-án kelt ki, ez lett a valaha legkorábban kikelt kakapó" - mondta Andrew Digby, a DOC munkatársa a Radio New Zealandnek nyilatkozva.

A madarak akár 30 méter magas fákra is felkapaszkodnak

A szakértő szerint a fiatal madarak még nagyon tapasztalatlanok és hozzá kell szoktatni őket környezetük felfedezéséhez, hogy a számukra kijelölt területeken

akár 30 méter magas fákra is felkapaszkodjanak.

Nagy feladat megtanulni az ehhez szükséges képességeket, az egyensúlyozást és megtanulni megbirkózni az új-zélandi erdős területek veszélyeivel - emelte ki Digby. Hozzátette: a már egy hónapos fiókák is nagyon ügyetlenek még.

Forrás:https://calphotos.berkeley.edu/cgi/img_query?enlarge=0000+0000+0206+0562

A kizárólag Új-Zélandon honos bagolypapagáj (Strigops habroptilus) kellemetlen szagú éjszakai madár, többnyire fák gyökerei közötti üregekben él. Testtömege a két kilogrammot is meghaladhatja, testhossza 50-60 centiméter, és a hím nagyobb, mint a tojó. Bogyókkal, hajtásokkal táplálkozik, de néha rovarokat, gyíkokat is elfog. A tollazata sárga-barna-zöld, vagyis terepszínű. Nagy csőre szaruszínű, lába szürke. Szeme körül a tollak körben helyezkednek el, ezért is emlékeztet bagolyra.

A kakapóknak nincs magánéletük, minden lépésüket figyelik a környeztvédők

A kakapóról korábban úgy tudták, hogy kipusztították a vadászok és a behurcolt emlős ragadozók, amelyekkel szemben teljesen védtelen volt, de 1976-ban véletlenül találtak néhány egyedet.

Az új-zélandi természetvédelmi hatóság azóta hatalmas energiát fektet a tenyészprogramba.

Minden kakapócsibét biztonságos körülmények között nevelnek, majd később jeladóval ellátva szabadon engedik a vadonban. Minden kakapófészket ellátnak szenzorokkal és kamerákkal, közeli etetőállomásokkal pedig az étrendjüket is szabályozzák.

Az 28 gramos, idei első kakapó fióka január 30-án kelt ki. Neve Waikawa-2-A-2019. Forrás: https://www.doc.govt.nz/news/media-releases/2019/first-new-kakapo-chicks-hatch/

"Nincs túl sok magánéletük. Online bejelentkezhetek és megnézhetem, mit csinálnak, melyik egyeddel párosodnak, milyen hosszan és milyen minőségben. Valószínűleg ez a legkörültekintőbben védett és kezelt faj a világon, de Új-Zélandon biztosan" - mondta Digby. A minisztérium által bemutatott Environment Aotearoa 2019 című környezetvédelmi jelentés azonban nem sok hasonlóan jó hírt tartalmaz, mint a kakapópopuláció növekedése.

Fajok kihalásáról, szennyezett vizekről és a klímaváltozás hatásairól számolnak be a szakértők.

David Parker környezetvédelmi miniszter szerint a jelentésben nincsenek nagy meglepetések: "évek óta tudunk a szennyezésről és arról, mekkora károkat okoztunk az óceánjainknak, édesvizeinknek, a klímának és a biodiverzitásnak".

Az ország tengeri madarainak 90 százaléka a kihalás felé tart és összességében az Új-Zélandon honos fajok közül mintegy 4000-et fenyeget a kihalás. Scott Larned, az új-zélandi Országos Víz- és Légkörkutatási Intézet (NIWA) tudósa szerint több városi vízfolyás, folyó, tó és talajvíz minősége csökkent. A szennyeződésért és az édesvizek csökkenéséért a túl sok tehén, túl sok trágyázás és a túl sok öntözés felelős.

(Forrás:MTI/Reuters/dpa)