A kutatók összesen tizennyolc, 18 és 76 év közötti önkéntes férfi bőr- és nyálmintáit vizsgálták, valamint harminc kutya (többek között schnauzer és német juhász kutyafajták) szőr- és nyálmintáit elemezték. Emberi patogén baktériumokat kerestek mind az emberekben, mind a kutyákban, és ehhez egy MRI szkennert is használtak.
Ugyanazt a képalkotó eszközt alkalmaztunk az embereknél és a kutyáknál is, ám a szkennert természetesen alaposan megtisztítottuk az állatok vizsgálata után, így lényegesen alacsonyabbá vált az esetleges bakteriális terhelés, mint a kizárólag emberek által használt szerkezetekben
– írták a kutatók a tanulmányukban, akik a vizsgálatokat egy európai kórház radiológiai osztályán végezték el, ahol évente körülbelül nyolcezert vetnek alá a képalkotó elemzéseknek.
A kutatók mintát vettek valamennyi kutya szájából, valamint egy speciális baktérium-gyűjtőlemez odadörzsölésével a szőrüket is teszteknek vetették alá. A szőrről vett mintákat egy „különösen higiénikus" helyről, az ebek válláról vették, ahol a bőrfertőzések jól kimutathatók.
Miután a szakemberek befejezték az MRI vizsgálatokat, a szkennerből is mintákat vettek, így három helyről kaptak releváns információkat.
Eközben a kutatócsapat többi tagja olyan férfiak szakállából gyűjtött mintákat, akik viszonylag jó egészségi állapotban voltak és csak rutinvizsgálatok miatt jártak a kórházban.
Az eredmények azt mutatták, hogy mind a 18 férfi bőre és nyála magas mikrobaszámot mutatott, miközben a 30 vizsgált kutya közül csupán 23-nál tapasztalták ugyanezt.
Hét egyén volt pozitív az emberi patogén mikrobákra, ami többek között olyan baktériumokat, vírust jelent, amely a gazdán (például emberen) megtelepedve, annak testén vagy testében élve és szaporodva okoz betegséget.
Ide tartozik például az Enterococcus faecalis, amely húgyúti fertőzést okozhat vagy a Staphylococcus aureus, ami az egyik leggyakoribb gennykeltő baktériumnak tekinthető, de jelentős szerepet játszik az ételmérgezésekben és kórházi fertőzésekben is.
A kutatók hangsúlyozták azt is, hogy annak ellenére, hogy a szakállas férfiaktól vett igen kis mintákban viszonylag magasabbnak bizonyult a kórokozók száma, a tanulmányból nem vonhatóak le messzemenő következtetések. Hozzátették azt is, hogy nincs okuk azt feltételezni, hogy a nők haja például kevesebb patogént tartalmazna, mint a férfiak szakálla, de ezt egy következő kísérletben igyekeznek majd bizonyítani.
Megjegyezték, hogy a potenciálisan fertőzőbb baktériumok estében fontos szerepet játszik a felületek (mint adott esetben az MRI szkenner) tisztítása, ám ez a vizsgálati eredmények tükrében nem tűnik elégségesnek a probléma igazán hatékony megoldásához.
A kutatók felhívták a figyelmet rá, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések becsült száma az amerikai kórházakban évente körülbelül 1,7 millió beteget jelent, és mintegy 100 ezren hunynak el fertőzések miatt.
Így a jövőben elsősorban az elégséges higiéniai ismeretekre és a kockázati tényezőkre kell nagyobb figyelmet fordítanunk.