Izgalmas talajmintákat gyűjtött be a NASA marsjárója

A Curiosity utolsó szelfije a Vera Rubin hegyvonulatánál

Begyűjtötte első talajmintáit a Mars agyagos területéről a NASA Curiosity nevű robotja.

A marsjáró április 6-án végzett fúrást az Aberlady nevet kapott talajkőzeten, a mintákat belső ásványtani laborjában helyezte el. Fúrója könnyen áthaladt a kőzeten, ez volt a misszió első olyan mintavétele, melyhez kizárólag a fúrófej rotációs erejére volt szükség.

A Curiosity mintegy hét éve járja a marsi felszínt. Hatalmas mérföldkő a Sharp-hegy felé, hogy végre elkezdhette a fúrást a bolygó agyagos egységén"

- mondta Jim Erickson, a NASA bolygókutató intézete, a pasadenai Jet Propulsion Laboratory (JPL) munkatársa.

A kutatók izgalommal várják a minták elemzését.

Agyagos ásványok nyomait keresik, azok ugyanis általában vízben alakulnak ki.

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) felderítő műholdja már jóval azelőtt észlelt egy hosszú agyagos "jelet", hogy a Curiosity leszállt volna a vörös bolygón 2012-ben. A jel forrásának meghatározása segítheti a kutatócsoportot annak megértésében, hogy vajon egy nedvesebb marsi korszak formálta-e a Sharp-hegynek ezt a rétegét.

Az öt kilométer magas hegyre a Curiosity a tervek szerint felkapaszkodik. A Curiosity útja során mindenütt talált agyagos ásványokat az agyagpalában. Az agyagpala ősi tavakon belül leülepedett üledékfolyamokból alakult ki mintegy 3,5 milliárd éve.

A hegy minden egyes rétege egy puzzle-darab, mindegyik a Mars történetének egy különböző korszakát jelzi. Izgatottan várjuk, hogy láthassuk, mit mesélnek nekünk ezek az első minták az ősi környezetről, különösképpen a vízről"

- mondta Ashwin Vasavada, a JPL munkatársa.

Forrás: MTI

(MTI/Hszinhua)