A "Bronzkori rejtélyek" című film az MTA BTK Régészeti Intézet, a "Szóra bírt múmia" pedig a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai közreműködésével készült. „Tudományos ismeretterjesztés hitelesen, érthetően, könnyed eleganciával" - ez Kiss-Stefán Mónika szakmai krédója, aki 17 éve dolgozik az ismeretterjesztő média világában.
Az első években főként kulturális témában készített anyagokat a Duna Televízió számára, majd 2010-től a tudomány és az ismeretterjesztés világában dolgozott szerkesztő-riporterként. 2011-ben alapította meg a Real Pictures filmgyártó cégét, azért is, hogy a hazai tudományos élet nagyjainak kutatásait filmes formába önthesse.
Az ismeretterjesztés világában dolgozó rendező 2014-ben a Magyar Természettudományi Múzeum „Múmia Világ" című kiállításának volt az arca és a kurátora,
ezt követően pedig a magyar antropológusok sajtószóvivője lett.
Folyamatosan jelennek meg a filmjei, cikkei, publikációi, így többek között a National Geographic oldalain.
Az Orvostörténeti Múzeum bízta meg Semmelweis Ignác fordulatokban gazdag élete fel nem dolgozott rejtélyeinek feltárására, és az ezeket bemutató dokumentumfilm elkészítésére.
A "Semmelweis arca" című alkotás három fesztiválon három díjat is kapott
Balázs Béla- és Oscar- díjas szakemberek bírálata mellett.
A magyar antropológusok szereplésével szerkesztett film olyan
eddig a történelem homályában maradt kérdésekre ad választ, amelyekre csak aprólékos kutatás után, napjainkban derülhetett fény.
Miért került Semmelweis a tébolydába? Miért verték ott agyon? És mi is okozta valójában a halálát?
Szifilisz, - ahogy a pletykák terjesztették -, vagy pedig vérmérgezés végzett az „anyák megmentőjével"?
Miért exhumálták négyszer? Milyen lett volna Semmelweis Ignác igazi arca, ha nem ragadja magával a betegség?
Többek között ezekre a tisztázatlan kérdésekre keresett választ Kiss-Stefán Mónika a szakértői stáb közreműködésével, amelyből a beágyazott videón tekinthetünk meg egy részletet.
A „Bronzkori rejtélyek" című filmben az alkotó a régészet világát olyan sajátos oldalról közelíti meg, amely izgalmas történeteivel, feldolgozásának egyediségével és szereplőinek köszönhetően egyaránt képes magával ragadni a tudomány és a rejtélyek szerelmeseit.
Kiss-Stefán Mónika legújabb, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete megbízásából készült filmje
a ma elkezdődött Nemzetközi Archeológiai Filmfesztiválon képviseli hazánkat
a rangos nemzetközi seregszemlén, Belgrádban.
A dokumentumfilmben régészek, antropológusok, fizikusok, kémikusok és biológusok tárják elénk a Kr. e. 2500-800-ig tartó időszak első ezer évének rejtélyeit.
A bronzkori falvak romjai, tárgyai, sírjai mesélnek nekünk a Kárpát-medencében régen élt elődeinkről.
Az antropológiába és a múmiákba beleszeretve szívügyévé vált, hogy bebizonyítsa, milyen fontosak ezek a sajátos időkapszulák a tudomány és az emberiség számára. Megérintette a múzeum levegője, kinyílt előtte egy másik világ, amelyet megmutat a nézőknek.
A "Szóra bírt múmia" című film a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusainak egyik igen izgalmas kutatásába enged bepillantást a nézőknek.
A dokumentumfilm „főszereplője"a múzeum egyik rejtélyes, leltári szám nélküli, amputált lábú múmiája,
aki több évtizeden át a gyűjtemény mélyén hevert elfeledve. Nem lehetett tudni, hogy ki ő, honnan származik, hány éves, és mi okozta halálát.
A titokzatos férfi sorsáról nem maradtak fenn dokumentumok, feljegyzések,
csupán a mumifikálódott test őrzi több száz éve élt gazdájának titkait . A nemzetközi múmiakutatások kiváló nagyjai, Dr. Pap Ildikó és Szikossy Ildikó, Dr. Karlinger Kinga radiológust hívták segítségül a férfi kilétének megállapítása céljából.
Kiss-Stefán Mónika mint producer-rendező egységben látja és igyekszik láttatni a tudományos világot. Szóvivőként nap mint nap együtt dolgozik az antropológusokkal.
Első kézből ismeri vizsgálataik eredményeit, amit az újságok és a televíziós csatornákon keresztül népszerűsítve igyekszik úgy átadni, hogy aki olvassa vagy nézi alkotásait, az adott korba csöppenve maga is a tudomány szerelmesévé váljon.