Noha a legendás sportesemény résztvevői tavaly 63 millió fontot (23,4 milliárd forint) gyűjtöttek jótékony célra, a versenyen tengernyi műanyag vizespalackot dobtak el a futók. Mint a koncertek és más tömegrendezvények, a városi maratonok karbonlábnyomát is megnöveli a sok ezer ember odautazása. Nemcsak a futók, a nézők is óriási tömegű csomagolóanyagot, ételmaradékot dobnak el, nem beszélve a rajt- és befutócsomagok műanyag zacskóiról.
2016-ban londoni maraton után a westminsteri önkormányzat 11 tonna szemetet, benne több tízezer műanyag palackot gyűjtött össze.
Idén számos újdonságot vezettek be a londoni maraton szervezői, hogy zöldebbé tegyék a legendás versenyt:
az eddigi 26 frissítőállomás számát 19-re csökkentették, ezzel az útvonalon használt vizespalackok száma 215 ezerre mérséklődik.
Három állomáson a műanyag palackok helyett komposztálható poharakat kapnak a futók, de lesz egy olyan pont is, ahol növényi alapanyagból készült, ehető héjú vízkapszulát osztanak.
Újrahasznosítható műanyagból készült futóöveket próbálnak ki, melyek segítségével 700 versenyző 2,5 deciliter vizet vihet magával.
Az eddig papírra nyomtatott versenyinformációkat elektronikus úton terjesztik, a műanyag vizespalackok minél nagyobb részét újrahasznosítható anyagból készítik. A vizes kulacsot szállító futóöv viselésére buzdító e-mailt a rajt előtt egy héttel küldték el a szervezők a nevezőknek, ám amint a BBC kérdésére egy versenyző elmondta,
jó ötlet", de a gyakorláshoz és a megszokáshoz "kicsit későn jött".
A frissítőállomások számának csökkentését is üdvözölte Mike Robinson, a megkérdezett futó. "Nem kell minden mérföldön (1609 méter) inni, ezt az orvosok sem tanácsolják" - mondta. Sok maraton lefutása után Harald Greve és Cindy Ray futók úgy vélték, pohárból inni praktikusabb, mint palackból, mert a pohárban pont elegendő a víz, a palackban viszont sokkal több, mint amennyit a futó meginna. Elmondták, hogy a Nagy-Britannián kívüli európai maratonokon is inkább pohárban kínálják a vizet, mint palackban.
Az ehető vízkapszula is tetszett a megkérdezetteknek, de megjegyezték, hogy sok maratonista vonakodna kipróbálni egy versenyen olyasmit, amit az edzéseken nem fogyasztott, mert nem tudja, hogyan emészti, nem lesz-e rosszul tőle. Andrea Collins, a Cardiffi Egyetem kutatója a nagy tömegrendezvények környezeti hatásait vizsgálta meg.
A környezeti lábnyom nagyságának egyik kulcstényezője, hogy a résztvevők hogyan utaznak a helyszínre"
- állapította meg. A szervezők tömegközlekedésre buzdítják a versenyzőket és szurkolóikat, valamint arra is, hogy vásároljanak helyi élelmiszert, ha lehet, kevés csomagolóanyaggal.
A londoni King's College egy kutatása azt állapította meg, hogy a legutóbbi londoni maraton idején a város légszennyezettsége 89 százalékkal csökkent az útlezárások miatt.
(BBC/MTI)