Az Elesett Asztronauta nevű műalkotást még az Apollo 15 parancsnoka, David Scott hagyta hátra Földünk égi kísérőjén 1971. augusztus 1-jén, abból a célból, hogy így emlékezzen az űr felfedezésért életüket áldozó emberekre. A szobor mellett egy kis táblácska is található, rajta az űrrepülések során meghalt 14 asztronauta és kozmonauta nevével.
A mindössze 8,5 centiméter magas szobor elhelyezését, bár nemes szándék vezérelte, többeknél kiverte a biztosítékot. Köztük volt a készítő, Paul van Hoeydonck is. A belga szobrász alkotását eredetileg a New York-i Waddell Galéria állította ki, az ötletgazda pedig annak vezetője, Louise Tolliver Deutschman volt. Ekkoriban zajlott az űrverseny, a közvélemény figyelme világszerte a kozmoszra szegeződött, érthető tehát, ha a művészeket is megihlette a Naprendszer felfedezésének vágya.
Az űrverseny kora volt, versenyeztünk a csillagok meghódításáért.
– írta a galéria igazgatója 2013-as memoárjában. –
Folyamatosan tartottam az illetékesekkel a kapcsolatot, és egészen addig nem álltam le, míg meg nem találtam a módját, hogy valahogy kijussunk oda.
A projektet egészen az Apollo 15 küldetéséig titokban tartották, és csak az asztronauták visszaérkezésekor szerzett tudomást róla a nyilvánosság. Csakhogy akadt némi probléma az egyébként megható szándékkal –
mindez Van Hoeydonck tudta nélkül történt.
Az alkotónak fogalma sem volt róla, hogy a szobor űrhajósoknak fog emléket állítani, és az Elesett Asztronauta nevet sem hagyta jóvá, azt meg főleg nem, hogy a holdporba dobják a művét.
Ami talán a legsértőbb egy művész számára, az az, hogy meg sem nevezték őt a szobor készítőjeként.
Ami a történet többi szereplőjét illeti, ők sem jártak jobban. Scott akciója nem nyerte el a kongresszus tetszését, nem akarták, hogy úgy tűnjön, az Elesett Asztronautával magánszemélyek is hasznot húznak az egyébként nyilvános, adófizetői pénzből finanszírozott űrprogramból. A Waddell Galéria számításai sem jöttek be, három évvel a projekt bemutatását követően csődbe mentek.
(Slate)