Nedves területeket találtak a Marson

A jéggel teli Korolev-kráter

A Mars sarkvidékeinél és egyenlítőjénél nedves területeket fedezett fel a bolygó felszínének vízjéglerakódásait összegző térkép elkészítésekor az ExoMars TGO (Trace Gas Orbiter) szonda - közölték kutatók az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi közgyűlésén.

A szonda emellett adatokat szolgáltatott a porviharról is, valamint

meglepő módon nem talált metánt a légkörben.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2016 márciusában orosz rakétán küldte fel a Marsra az ExoMars szondát, melynek FREND nevű műszere a vörös bolygó kérgében egy méteres mélységig képes észlelni a vízjég-lerakódásokat.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Odysssey missziója révén 2002 óta ismert, hogy egykor folyékony víz volt a Marson és továbbra is létezik ott vízjég vagy ásványok formájában - fejtette ki Igor Mitrofanov, az orosz tudományos akadémia kutatója.

Az eddigi műszerek azonban nem voltak képesek felismerni, hol találhatók ilyen vízlerakódások.

Ahol víz volt, ott élet is lehetett.

A szonda egyelőre vázlatos, de idővel folyamatosan javuló térképén bejelölt egy vízben gazdag, állandóan fagyott felszínű területet a sarkvidéken - mondták a kutatók. Emellett nedves anyagot jelzett az egyenlítői régióban is. Ezeken a területeken, például marsi völgyekben valószínűleg manapság is állandó a fagy. Az is lehetséges, hogy valamikor ott voltak a sarkvidékek - vélte Mitrofanov.
Csupán néhány hónappal azután, hogy 2018 áprilisában megkezdte tudományos munkáját a Mars körül keringő szonda, heves porvihar alakult ki, amely többek között a NASA Opportunity nevű robotját is elérhetetlenné tette.

Az ESA műholdja azonban a vihart biztonságos magasságból figyelte és vizsgálta - mondta Ann Carine Vandaele, a belga királyi űrkutató intézet munkatársa.

A vihar több mint 40 kilométer magasságba jutott, miközben a szonda 400 kilométerre keringett a Mars felszínétől. A vihar során jól láthatóan felhevült a Mars légköre. A kutatók feltételezése szerint a felverődött por napenergiát vett fel és leadta a környező gáznak. A felmelegedéssel magasabb rétegekbe is felkerült a víz, míg normál esetben a jégfelhő-formálódás ebben megakadályozta volna.
Ráadásul a sarkvidékek és az egyenlítő közötti magas hőmérsékletkülönbségek a vihar során felerősítették a légköri keringést.

Hova lett a metán?

Minden korábbi feltételezés ellenére a szonda kifinomult mérőműszerei sem fedeztek fel metánt a Mars légkörében - mondta Oleg Korablev, az orosz akadémia tudósa.

Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy egy eddig ismeretlen folyamat a gázt nagyon gyorsan eltávolította az alsó légkörből"

- fejtette ki a szakértő. Ebben szerepet játszhatott a napsugárzás, az elektrokémiai reakciók révén bekövetkező lebomlás és a formaldehiddé vagy szén-dioxiddá válás is.

A tudósok eredményeiket a Nature és a Proceedings of the Russian Academy of Science című szaklapokban is bemutatják.

(MTI/APA)