Azt mindannyian tudjuk, hogy a zene hatalmas erővel bír és hatással lehet az aktuális hangulatunkra. Az edzés közben ennek segítségével pörgetjük fel magunkat, egy csésze tea mellett ezzel nyugtatjuk a lelkünket, meditáció közben a lágy dallamok lazítanak el és amikor szomorúak vagyunk, akkor a dalok is valahogy a választott szomorúbbak lesznek.
Az ókori görögök nem véletlenül használták a katarzis szót, ami az erős vagy elnyomott érzelmek elengedésének folyamatát jelölte, és ezáltal adott megkönnyebbülést.
A kutatók szerint valami hasonló történhet, amikor a depressziós emberek szomorú zenét hallgatnak: ez segít megszabadulni a negatív érzelmektől és megkönnyítheti a szomorúság érzésének elengedését.
A tanulmány arra is rámutatott, hogy a depresszióban szenvedő emberek és azok, akiknek rossz kedve van nagy valószínűséggel hallgatnak szomorú dallamokat, és ezt a legtöbben úgy értelmezik, mint a negatív érzések fenntartásának módját. A kutatók azonban most megkérdőjelezték ezt az elképzelést és pont az ellenkezőjét állítják.
Vizsgálataik során 38 depressziós és 38 nem depressziós önkéntest figyeltek meg. Megállapították, hogy
a szomorú egyének tényleg nagyobb valószínűséggel választanak szomorúbb zenét, ám a kutatók meg is kérdezték a résztvevőktől, hogy miért arra a bizonyos dalra tették le a voksukat.
A legtöbben azt válaszolták, hogy ez a zene nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá teszi őket. Ezután a kutatók arra kérték az önkénteseket, hogy másodszor is hallgassák meg a korábban kiválasztott dalt, majd újra megkérdezték őket, hogy hogyan érzik magukat. Érdekes módon ekkor a résztvevők már a korábbinál is több boldogságot és még kevesebb szomorúságot éreztek.
A replikációs zenei feladatban a komolyabb depressziós zavarral küzdő betegek nagyobb valószínűséggel választották a szomorú zenét, ugyanakkor azt is mondták, hogy ez pihentető volt számukra
– írták a kutatók az APA Psych tudományos szaklapban publikált tanulmányukban. – A depressziós zene ezeknek az embereknek nyugtatóként hatott, és nem a szomorú érzések növelésére vagy fenntartására irányuló vágy vezérelte őket.
A tanulmány azt azonban nem tudta megmagyarázni, hogy a szomorúbb dallamoktól miért válnak nyugodtabbá az emberek, és azt sem tudják egyelőre, hogy miért teszi boldogabbá őket. Azt javasolták, hogy a zenét érdemes intuitív módon hallgatni, ami összhangban van az érzelmeinkkel.
Olyan, mintha a zene a barátod lenne, aki mindig meg tud nyugtatni, ám a pontos mechanizmust még nem ismerjük
– zárták a gondolataikat a kutatók.