A helyiek és a nepáli kormány abban bíznak, hogy az újabb mérésekkel véget vethetnek annak a találgatásnak, amely szerint a földkerekség legmagasabb hegycsúcsának magassága némileg csökkent a 2015-ös nagy erejű földrengés következtében.
Szerdán a katmandui kormány megbízásából egy négy földmerőből álló expedíció kel útra, hogy az eddigi legutolsó, 1999-ben elvégzett mérés után ismét meghatározzák Mount Everest pontos magasságát.
A Mount Everest jelenleg elismert hivatalos magassága 8848 méter,
ezt az adatot elsőként egy 1954-es indiai földmérés rögzítette.
Ez után számos más csoport is végzett méréseket a hegycsúcson,
de továbbra is az 1954-es mérés eredményét tartják a leginkább elfogadottnak.
Nepált 2015. április 25-én egy igen nagy erejű, a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázta meg, a második legerősebb rengés, ami az országot az elmúlt száz év alatt érte.
A rengés hatalmas károkat okozott a hegyen is.
A szeizmikus lökéshullám több lavinát indított el, amelyek teljesen letarolták, megsemmisítették a híres alaptábort, 22 embert megölve, 61-et pedig súlyosan megsebesítve.
A 2015-ös földmozgás óta heves viták zajlanak arról,
hogy a szeizmikus esemény miatt csökkenhetett-e a hegycsúcs magassága.
A kérdés tisztázása érdekében a nepáli kormány 2017-ben úgy döntött, hogy megbíz egy földmérőkből álló csoportot az ehhez szükséges mérések elvégzésére .
A négy földmérő az expedíció előkészítése során két évet töltött azzal, hogy tökéletesítsék módszereiket a hegycsúcs megmérésére, és felkészüljenek azokra a szélsőséges körülményekre is, amelyek a „világ tetején" fogadják majd őket.
Helyi tisztviselők közlése szerint a földmérők speciális felszereléssel illetve műszerekkel indulnak útnak,
hogy összegyűjtsék az összes szükséges adatot a hegycsúcs valódi magasságának meghatározásához.
Az expedíció arra is lehetőséget teremt, hogy Nepál saját méréseket készítsen a legendás hegyről, ami a himalájai ország leghíresebb és a világon legjobban ismert természeti képződménye.
Az Ázsia egyik legszegényebb országának számító Nepál eddig még nem végzett saját mérést a Mount Everest magasságáról. 1999-ben egy amerikai csoport GPS-technológiával készült mérése
két méterrel magasabbnak találta a Mount Everestet,
az 1954-es méréshez képest.
Ezt az adatot,
a 8 850 méteres tengerszint feletti magasságot azonban csak az Egyesült Államok nemzeti földrajzi társasága használja,
mert a mérési eredményét más országokban nem igazán ismerték el.
Nepál és Kína között diplomáciai vitába torkollott, amikor Kína viszont azt állította, hogy a hegycsúcs "csak" 8 844 méteres, azaz négy méterrel alacsonyabb, a hivatalosnak tekintett magasságánál.
Nepál két tektonikus lemez, az eurázsiai- és az indiai-kőzetlemezek határán fekszik.
A földkerekség legmagasabb hegyvonulata az eurázsiai hegységrendszer része, amely az indiai szubkontinens és az eurázsiai kőzetlemez ütközése során gyűrődött fel a földtörténeti harmadkorban, az egykori egyenlítői trópusi óceán a Tethys bezáródásakor.
India északra nyomulása napjainkig zajló folyamat, ami miatt a Himalája még most is emelkedik.
A Csomolungma, vagy Európában jobban ismert nevén a Mount Everest, a tektonikai lemezek ütközése miatt évente átlag 3-5 millimétert emelkedik, és mintegy 27 mm-rel mozdul el északkeleti irányba.
A földtani értelemben gyorsnak tekinthető emelkedést, pontosabban a Mount Everest tényleges magasságát azonban az erózió is befolyásolja, és ez a két folyamat nagyjából kiegyenlíti egymást.
Mivel a hegylánc anyagát az egykori Tethys-óceán sekélytengeri üledékei alkotják, a Mount Everest több mint nyolc és fél kilométer magasságba emelkedő csúcsán
egykor volt tengeri élőlények maradványai figyelhetők meg.
A Himalája összesen 14, nyolcezer méternél magasabb hegycsúccsal rendelkezik,
a „legalacsonyabb" a 8 027 méter magas Sisapangma, a Mount Everest után pedig a második legmagasabb hegycsúcs a Pakisztán területén található 8 611 méter magas K2.
A Mount Everest csúcsára először Edmund Hillary új-zélandi hegymászó, illetve a nepáli Tendzing Norgaj jutott fel, 1953.május 29-én.
2002. május 25-én Erőss Zsolt mászta meg sikeresen első magyarként a földkerekség legmagasabb hegyét.
(Források: MTI/AFP)