Haena Lee, a Michigan Egyetem U-M Társadalomtudományi Intézetének posztdoktori kutatója a gyermekkori események egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta, és leginkább a fogveszteségekre koncentrált, amelyeket az emberek felnőttként tapasztalnak. A szakember elsősorban a gyermekkori traumákra, a visszaélésekre és kisebb mértékben a dohányzásra fókuszált a kutatás soránA gyermekkorban átélt, kedvezőtlen tapasztalatok jelentős hatással van a felnőttkori életünkre, és az úgymond szájüregi egészségre gyakorolt kellemetlen elváltozások a diabétesz és a tüdőbetegség előfordulási esélyeit is növelhetik
– mondta Lee. – Ezek a száj egészségének kockázati tényezői is lehetnek
A cukorbetegség ellen szedett gyógyszerek ugyanis szájszárazságot okozhatnak, míg a tüdőbetegséghez kapcsolódó erős dohányzás pedig a fogak elvesztéséhez vezethet.
Lee és munkatársai a 2012-es Egészségügyi és Nyugdíjügyi Tanulmányból gyűjtött adatokat, amelyben hosszú távú, reprezentatív felmérési adatokat talált idősebb korú felnőtteknek és azok házastársainak egészségi állapotáról.
A dokumentumban éves, kiegészítő adatokat és a gyerekkora vonatkozó, családi háttértörténetről is információkat kapott.
Ezekkel az adatokkal az életpálya-kutatás három modelljét vizsgálta: az érzékeny időszakot, amely az egyén életében eltöltött idő, amelynek során az események leginkább befolyásolják fejlődését; a felhalmozódási modellt, amely ezeknek az eseményeknek a felhalmozódási hatását vizsgálja; valamint a társadalmi mobilitási modellt, amely a személy társadalmi-gazdasági helyzetének változását vizsgálta az adott személy életében.
A kutató azt találta, hogy az 50 év feletti felnőttek több mint 13 százaléka elvesztette az összes fogát, akik közel 30 százaléka pénzügyi nehézségektől szenvedett vagy korán kellett búcsút intenie a szüleinek, de több megkérdezett édesapja és édesanyja elvált, mielőtt betöltötte volna a 16. életévét. Mintegy 10 százalékukat fizikálisan bántalmazták gyerekként és 18 százalékuk már kamaszként dohányzott. A megkérdezettek közel 50 százaléka csak középiskolai végzettséget szerzett, és 20 százalékuk közvetlen közelről tapasztalta meg a szegénységet.
A felnőttként betöltött társadalmi-gazdasági státusz, a cukorbetegség és a tüdőbetegség ellenőrzése után Lee megállapította, hogy a gyermekkori traumának és a bántalmazásnak hosszú távon hatása volt a fogak elvesztésére. Arra is rámutatott, hogy az idősebb felnőtteknél nagyobb a teljes foghiány kockázata, ha az egész életen át következetesen tapasztaltak ehhez hasonló nehézségeket.
Erősen gyanítom, hogy a nemkívánatos események befolyásolhatják a fogak elvesztését, a bántalmazott gyerekek ugyanis nagyobb valószínűséggel vesznek fel olyan, deviáns viselkedési formákat, mint például az alkoholizmus, a túlzott cukorfogyasztás vagy a dohányzás, ami nagyban hozzájárulhat a fogveszteségekhez
– mutatott rá Lee.
Hozzátette: a stressz hatására a gátlások gyakran csökkennek, ami nem egy esetben vezethet nikotin-függőséghez. Szerinte a gyermekkori trauma negatív hatást gyakorolhat a tanulásra és az eredményekre, és az alacsony iskolai végzettségű embereknek kevésbé jutnak olyan munkahelyekhez, ahol fogászati biztosítást is kapnak. Lee azonban kijelentette, hogy a gyerekkori hátrányok leküzdésével még visszafordítható a fogak rossz állapota.