Bernd Nowack és Veronique Adam, a svájci Empa kutatóközpont munkatársai elmondása szerint elsőként becsülték meg annak kockázatát, milyen veszélyt jelentenek az apró műanyagrészecskék az édesvízben élő halak és más organizmusok számára.
A kozmetikumokban található apró műanyagrészecskék, a mosásból származó műanyagrostok, valamint elmállott és szétesett műanyagok egyaránt a szennyvízbe kerülnek.
Bár a víztisztítótelepek egyre hatékonyabban működnek és kiszűrik az öt milliméternél kisebb részecskék jórészé, mégis egyre több műanyag kerül a vizekbe és a talajba.
A svájci szakértők szerint Európa folyóiban és tavaiban még nem áll fenn akut veszély,
a mikroműanyag koncentrációja az eddig vizsgált vizekben a vízi élőlényekre veszélyt jelentő határérték alatt van- - közölte az Empa.
A tudósok olyan módszert alkalmaztak, amelyet elsősorban a vegyi anyagok okozta környezeti kockázatok felbecslésére használnak. Eredményeikről az Environmental Toxicology and Chemistry című szaklapban számoltak be.
Európától eltérően Ázsia vizeinek egy részében már a küszöbértékek feletti a mikroműanyag-terheltség.
A világ egyes régiói tehát különböznek a mikroműanyag okozta szennyezettséget és az abból származó rizikókat tekintve. Központi probléma a szennyvíztisztítás: ahol nincsenek vagy korlátozottan működnek a víztisztítótelepek, ott nagyobb koncentrációban jelentkezhet a mikroműanyag a természetben.
Az Európa számára megnyugtatónak látszó kutatási eredmény ellenére Nowack hangsúlyozta, további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kizárják a negatív következményeket.
A szakemberek további kockázati értékeléseket végeznek a talajban és a világ vizeiben lévő mikroműanyag után kutatva.
Az Empa szakértői vizsgálják továbbá a mikroműanyag keletkezésének körülményeit, és megpróbálják meghatározni a környezetben lévő mikroműanyag mennyiségét.
(Forrás: MTI/sda)