Kevesebb, mint 100 éve még mindenütt csillagos volt az éjszaka, mára azonban alig van ilyen hely a Földön. 1994. egy éjszakáján földrengés rázta meg Los Angelest és elment az áram. A lakosok a sürgősségi központoknak és a helyi csillagvizsgálónak jelentették, hogy valami rejtélyes felhő van a magasban. Kiderült, hogy a Tejút az, melyet a városi fények elnyomnak.
A mesterséges világítás évről évre egyre jobban terjed. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben elterjedtek az energiatakarékos fényforrások, a LED-ek,
nem csökkent energia- és a pénzpazarlás, sőt!
Az energiapazarlásnak súlyos gazdasági és környezeti hatásai vannak. Ennek oka a világítás helytelen, szakszerűtlen és árnyékolás nélküli használata. A lámpák túl sok fényt bocsátanak ki, akkor és oda is világítanak, amikor és ahova nem szükséges.
Csak az Amerikai Egyesült Államokban egy átlagos évben a külső világításra kb. 120 terawattóra (120 x 1012 wattóra) energiát használtak - leginkább utcák és parkolók világítására -, mely New York 2 éves teljes elektromos szükséglete.
A fényszennyezés ellen küzdő szervezet, a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség, az IDA (International Dark Sky Association) becslése szerint az USA külső megvilágításának legalább 30%-a pazarlás, melynek során
évente 21 millió tonna szén-dioxid szabadul fel
és 3,3 milliárd dollárba kerül. Hogy ezt kiegyenlítsük, 875 millió fát kellene ültetni évente. És ez csak az USA.
Christopher Kyba kutató a kollégáival együtt azt várta, hogy a LED-re való áttéréssel csökken a világítás fényereje a gazdag városokban, országokban, mint az USA, Egyesült Királyság, vagy Németország. Ezzel szemben Amerikában változatlan a helyzet, a másik kettő pedig még fényesebb lett.
A Science Advances magazinban publikált tanulmányukhoz a kutatók a NASA műhold radiometer adatait használták. Az eszközt speciálisan arra tervezték, hogy mérje az éjszakai fények fényességét.
A fényszennyezés megzavarja az álaltokat, növényeket. Megzavarja tájékozódásukat, felborítja életritmusukat. Íme néhány példa. Az éjszakai állatok nappal alszanak éjszaka aktívak. A fényszennyezés azonban radikálisan megváltoztatja az éjszakai környezetet. Például a kétéltűek éjjeli brekegése a szaporodási rituálé része. A mesterséges fények megszakítják ezt az éji aktivitást megbolygatva szaporodásukat és csökkenti a populációkat.
A tengeri teknősök a vizekben élnek, de a parton költenek éjszaka. A fiókák úgy találják meg a tengert, hogy az óceán feletti fényes horizontot érzékelik, a hullámcsúcsokon visszatükröződő holdfényt. A mesterséges fények megzavarják a tájékozódásukat és eltérítik őket az óceántól. Veszélyes helyekre, utakra vándorolnak, vagy a házak telkeire keverednek. A kicsiknek minden szárazföldön töltött perc veszélyt jelent. Amikor felkel a Nap, majdnem szó szerint megpirulnak, túlmelegednek, dehidrálódnak és könnyű prédákká is válnak.
Csak Floridában évente milliók pusztulnak el így.
Még az óceánt elérők közül is 10.000-ből 1 éli meg a felnőttkort. A dezorientáció az egyik legfőbb halálok.
Évente sok millió madár pusztul el a (szükségtelenül) kivilágított épületeknek, tornyoknak ütközve. A verőfénytől, mesterséges fényektől elvakítva, vagy csalogatva nekirepülnek a csillogó üvegnek, nekicsapódnak az épületeknek és a járdára zuhannak.
Az éjjel vadászó, vagy vándorló madarakat a holdfény és a csillagfények navigálják. A mesterséges fények őket is eltérítik veszélyes tájak, városok felé.
A vándormadarak menetrendje jól időzített szezonális jelektől függ. A mesterséges fények miatt túl korán, vagy túl későn kelnek útra, és így elszalasztják az ideális klímakondíciókat a fészekrakáshoz, takarmányozáshoz és más viselkedéshez. A mesterséges fények drámaian megváltoztatják az éjszaka vándorló madarak viselkedését.
Csak a Sidney Operaház miatt évente 100 millió madár pusztul el.
A mesterséges fények a takarmány beporzását is fenyegetik csökkentve az éjszakai beporzók aktivitását.
A növényeket is megzavarja a fényszennyezés, mesterséges fényű területeken élő fák 1 héttel korábban rügyeznek.
A nem városi fajokra is nagyon káros hatással van a fényszennyezés, a várostól messze élőkre is, pl. a denevérekre, rovarokra, növényekre, tengeri gerinctelenekre, korallokra, főemlősökre.
A tammar wallaby ausztrál kis erszényes a termékenységét a nyári napforduló utáni halványuló fényszinttel szinkronizálja. Ennek eredménye, hogy 6 héttel később világra jönnek a kicsik. A kicsiket etetni kell, élelemre van szükség. Ez a szinkron annak köszönhető, hogy ekkor van a legtöbb élelemforrás. A városi populáció 4 héttel elcsúszik és ilyenkor már nincs annyi élelem.
Nem csak az állat- és növényvilágra káros a fényszennyezés, hanem az emberre is. Sok betegséget kapcsolnak össze a fényszennyezéssel. Megzavarja a cirkadián ritmusért és több más folyamatért felelős melatonin hormon termelődését. A Harvard alváskutatója Lockley Stephen szerint az éjszakai fény az oka, hogy sok ember nem alszik eleget.
Az ember évezredekig a természettel összhangban, az éjszaka-nappal váltakozásában élte életét. A fényszennyezés megváltoztatja az ember biokémiai ritmusát, ami normálisan a természetes fényszintekkel süllyed, emelkedik, áramlik . Azt mondja, az éjszakai fiziológia a sötéttől függ és nem az alvástól és hogy hosszabb fiziológiai éjszakai időre van szükségünk.
1981-ben Dr. Charles Czeisler a Harvard Medical School biokémikusa és molekuláris biológisa megmutatta, hogy a világosság, napfény az ember belső óráját összhangban tartja a környezettel.
A fotonok a retinával ütközve jeleket indítanak be, melyek elérik az agyban elhelyezkedő melatonin hormont termelő tobozmirigy kritikus szabályozóját, a hipotalamuszban lévő neuronok egy csomóját (a cirkadián ritmusért felelős nucleus suprachiasmaticust, mely a hipotalamuszban a látóidegek kereszteződése felett elhelyezkedő kis régió).
A melatonin normálisan naplementekor emelkedik és éjjel van a maximumon. Ekkor indítja be a reakciók sorát,
melyek szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklust, csökkentik a testhőmérsékletet, lassítják az anyagcserét, emelik az étvágyat csökkentő és az étkezés után teltségérzetet okozó hormonszintet, a leptint. Régen nagyon fontos volt az embernek, hogy az éjszaka közepén ne legyen éhes, mert ha akkor ment volna élelmet gyűjteni, akkor ő maga lett volna a táplálék. Továbbá erősíti az immunrendszert, csökkenti a koleszterinszintet, segíti a pajzsmirigy, a petefészek és a mellékvese működését és antioxidáns hatása is van.
Több betegséggel is összefüggésbe hozzák a fényszennyezést. Az állandó alacsony leptinszint következménye lehet a túlsúly. Számos tanulmány szerint az alacsony melatoninszint és a cirkadián ritmus szakadása szerepet játszik a szívbetegségek, diabétesz, depresszió és a rák, különösen a mellrák kialakulásában, amire az adatok igen meggyőzőek. Fokozottan érvényes ez a váltott műszakban dolgozókra. A kutatók szerint a kevés alvás növeli a depresszió kockázatát is.
A kutatók 10 embert olyan időbeosztásba tettek, ami fokozatosan mozgatja a cirkadián időzítést. Az alanyok vércukorszintje megnőtt és prediabetikus állapotba kerültek, leptin szintjük pedig lement.
Különösen az éjszaka, a váltott műszakban dolgozóknál jelentkeznek problémák. A WHO 2007-ben bejelentette, hogy a váltott műszakban dolgozóknál rizikófaktor a rák, majd 2012-ben az American Medical Association is figyelmeztetett, hogy az éjszakai világítás kiterjedt használata potenciálisan káros egészségügyi hatásokat és/vagy kockázatos szituációkat okoz.
Nincs arra bizonyíték, hogy a világítás csökkentené a bűnözést, sőt! Több tanulmány szerint, nincs jelentősége a világításnak. Egy 2015-ös a Journal Epidemiology and Community Health magazinban publikált tanulmány azt találta, hogy
az utcai világítások nem előzik meg a bűntényeket, sem a baleseteket.
A kutatók a közúti karambolokat és bűntényeket vizsgálták Anglia és Wales 62 térségében, és azt találták, hogy a világításnak nincsen hatása, mindegy, hogy a hatóságok teljesen lekapcsolták a világítást vagy halovány fénnyel világítottak, vagy bizonyos órákban kapcsolták le, vagy kicserélték a világítást LED-re.
A kivilágított területeken a bűnözés is gyakoribb, mert az elkövető jobban látja az áldozatot, és a tulajdont. 1998-ban Chicago város polgármesteri hivatala és a közegésszégügyi és utcai világítás osztály (Mayor's Office int he city of Chicago és a Department of Streets and Sanitation) az utcák és sikátorok világításának javításával akarta csökkenteni a bűnözést. A tanulmány korrelációt mutatott ki a fényesen kivilágított sikátorok számának növekedése és a megnövekedett bűnözés közt.
Az IDA kezdeményezésére csillagos-égbolt parkokat hoznak létre világszerte. Szigorú kritériumoknak kell megfelelni, hogy a társaság megadja a csillagos-égbolt rangot. Hazánkban 3 ilyen hely van: A Hortobágyi Nemzeti Park, a Zselici Tájvédelmi Körzet és a Bükki Nemzeti Park büszkélkedhet a Csillagpark kitüntetéssel.
A fényszennyezés a csillagászatot is veszélyezteti, mert a mesterséges fényekkel az égboltot is kivilágítják.
Csehországban hozták meg az első egész országra kiterjedő fényszennyezés elleni, nagyon szigorú szabályokat tartalmazó törvényt 2002-ben.