A jelentés szerint a legsúlyosabban érintett vízfelület a Balti-tenger, ahol az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a vizsgált területek 96 százalékán problémás szintet mutatott ki. Hasonló problémák merültek fel a Fekete-tenger 91 százalékán, illetve a Földközi-tenger 87 százalékán.
Az Atlanti-óceán északkeleti részén a vizsgált területek 75 százalékánál találták a veszélyes vegyi anyagok vagy fémek szintjét túl magasnak.
Jó hír, hogy a legtöbb területen kissé javult a helyzet a legutóbbi jelentésekhez viszonyítva, mivel a tengerbe kerülő olyan, mérgező anyagok, mint például a nagy hatású rovarméregnek minősülő diklór-difenil-triklóretán (DDT) vagy a nehézfémek között a
kadmium és a higany most már tiltott vagy szigorú korlátozások hatálya alá tartozik.
Az azonban állandó problémát jelent, hogy az emberek még mindig előszeretettel használnak égésgátló vegyi anyagokat, és ezért nagy számban megtalálhatók a vízi utakon. Emellett az afrikai területekről érkező DDT még mindig a Földközi-tengerbe ömlik.
Az európai környezetvédelemért felelős szervek nagyobb kontrollt sürgetnek a vegyi anyagok felhasználási módjának ellenőrzése végett. Hangsúlyozzák, hogy az emberi egészségre gyakorolt káros hatás mellett az európai tengerekben található toxinok a tengeri állatokat is veszélyeztetik.
Két és fél percenként új vegyi anyag kerül a tengerekbe és még nem ismerjük teljesen a hatásukat
– mondta Johnny Reker, az EGT-jelentés vezető szerzője a The Guardiannak. – Az új gyógyszerkészítmények is bekerülnek a szennyvízbe, ami egy újabb probléma, mert nem tudjuk, hogy milyen következményekkel jár.
Példaként Németországot említette, ahol a fiatal férfiak terméketlenségi problémákkal küzdenek, bár még mindig nem tudták bizonyítani egy ok-okozati kapcsolatot a specifikus szennyeződések és a termékenység csökkentése között. Az állatkísérletek és az emberi egészségellenőrzési programok eredményei azonban azt mutatják, hogy az endokrin zavarokat okozó szennyeződések igen kellemetlen, akár súlyos panaszokat produkálhatnak.
A szénerőművekből származó higany folyamatosan szennyezi az európai tengereket, pedig számos üzemet bezártak és több technológiát betiltottak a higanykibocsátás csökkentése céljából.
Ezek a dolgok nem tűnnek el nyomtalanul, amikor a tengerbe kerülnek
– mondta Reker.
A dioxin a Balti-tenger vizeiben is megtalálható, ahol felhalmozódik a halak, például lazac és hering húsában. Ez azonban az egyike a legveszélyesebb mérgeknek, amelyek nem csak a halakba, de más élelmiszerekbe is bekerülhetnek.
A térségben élő, terhes nőknek a szakemberek már azt tanácsolták, hogy ne egyenek ezekből a halakból, mivel a dioxin korlátozhatja a magzat növekedését, rákot okozhat és hátrányosan befolyásolhatja az immunrendszert.
A hormonháztartást megzavaró vegyületek közül különös aggodalomra adnak okot a ftalátok, mivel hatásuknak folyamatosan ki vagyunk téve. Ezek a vegyületek megtalálhatóak a PVC padlóban, a mosóporban, a testápoló szerekben, a műanyag használati tárgyakban és élelmiszereinkben is, amik mind a Balti-tenger, mind az Atlanti-óceán vizeiben felbukkantak.